Orosz T-72 a gyakorlótéren / defence-blog.com

Oroszországnak a szíriai konfliktusban való részvétele számos gyengeségre mutatott rá a harckocsi hadviselés területén a gyakorlati alkalmazás során.

A harckocsi legénységét egyre inkább veszélyezteti az “öngyilkos terrorista jármű”, a páncéltörő rakéta és az improvizált robbanóeszköz (IED). E tekintetben az orosz katonai vezetők megváltoztatták a harckocsi alegységek taktikáját.

A fegyverhasználatról szóló orosz gondolkodásról szóló új változásról Andrei Stanavov, az orosz hírügynökség (RIA) újságírója írta.

Andrei Stanavov meglátogatta az orosz Voronezh-vidék Pogonovo gyakorlóterét, hogy megfigyelje a 20. Összefegyvernemi Gárda Hadsereg taktikai gyakorlatait, és megvizsgálta, hogy a modern hadviselés megváltoztatta-e az orosz harctéri taktikát a harckocsik használatával kapcsolatban.

Először is megjegyezte, hogy a harc három új elemét mutatták be, amelyek a szíriai háború tapasztalatai alapján jelentek meg:

• “harckocsi körhinta”;
• “harckocsi nadrág”;
• “szíriai tengely”.

Az új elemek mindegyikének megvan a maga sajátossága, amely figyelembe veszi az orosz tankok technikai elmaradását, mint például a régebbi T-72 modellek (hiába a sok modern orosz harckocsi, a csapatok nagy része még mindig a régebbi T-64, T-72 és T-80 harckocsikkal van felszerelve).

Például a “harckocsi körhinta” folyamatos tüzelésből áll, miközben a három, hat, kilenc vagy több tank folyamatosan oda-vissza mozog, az egyik lövi az ellenséget, a másik hátramenet hajt végre és újratöltést végez. Ez a taktika Stanavov szerint akkor használható, amikor nem ismert, hogy az ellenség milyen fegyverzettel rendelkezik – pl. harckocsik, páncéltörő irányított rakéták (ATGM-k) vagy gránátvetők. Az aszimmetrikus hadviselés egyik eredménye.

T-72 szakasz az újságíró szerint az új taktikát mutatja be / defence-blog.com

Egy másik elem a “harckocsi nadrág”, amely magában foglalja a harckocsik folyamatos tüzelőállás változatoztatását, anélkül, hogy egy pozícióban többet legyenek mint néhány másodperc. A harckocsi beáll a tüzelőállásba, tüzel, tolat és indul a következő  harcárok irányába. Az ellenséges páncéltörő eszközöknek és kezelőiknek így nincs ideje reagálni. Ez régi (fő és tartalék tüzelőállás használata védelemben) taktika kicsit módosított változata.

A helyi konfliktusok egyértelműen azt mutatták, hogy a fix védelem és a klasszikus értelemben vett offenzív manőverek már idejét múltak. A csatamezőn a harckocsi alegységek fő feladata, hogy folyamatosan manőverezve és rejtve a gyenge pontjaikat mozogjanak és támadják az ellenséget vagy védjék a saját csapatokat.

A “szíriai tengely” taktikában a páncélzat erősségeit használják ki a csatatéren. Itt a harckocsik mozoghatnak a peremvonal mentén és amikor elérik a peremsávon létesített nyílásokat akkor tüzet vezetnek az ellenségre, majd gyorsan elrejtik magukat a töltés mögött. Mindaddig, amíg állandó mozgásban maradnak, szinte lehetetlen becélozni vagy kilőni őket. Ha pedig mégis találatot kapnak akkor a torony legerősebb, frontális részét éri a lövedék. Továbbá, az ellenség megtévesztése érdekében a parancsnokok kiválaszthatják, hogy melyik peremsáv melyik részére induljon véletlenszerűen, ami azt a benyomást kelti, hogy több tank van, mint a valóságban. A nyílások műszaki berendezésekkel és szükség esetén a személyzet által előre létrehozhatóak.

A helyi konfliktusok korszakában, tiszta frontvonalak nélkül, a nagy harckocsi hadseregek  összecsapásának elképzelése, amelyek hatalmas frontokon ütköznek meg már a múlté vált.

Forrás: defence-blog.com

HirdetésHirdetés