Cikkek

A harckocsi – a harc alapvető eszköze

A harckocsi meghatározása

A harckocsi nagy tűzerejű fegyverzettel és körbeforgatható toronnyal rendelkező lánctalpas, nagy mozgékonyságú, erős páncélzatú harcjármű. A szárazföldi harc egyik döntő eszköze, támadásban és védelemben egyaránt jól alkalmazható.

A harckocsi általános felépítését jellemzi a belső tereinek száma és azok egymáshoz viszonyított helyzete. A kezelőszemélyzet elhelyezése (fontos a “kényelem” a hosszú ideig tartó harctevékenység esetén a harcérték fenntartásához), a páncéltest és a torony konstrukciója segíti a harci tulajdonságok magas szintjének elérését, a jó minőséget és a gazdaságos előállítást.

A harckocsi tervezésénél a “szentháromság” szabályainak kiegyensúlyozása a legfontosabb.

  • páncélvédelem
  • mozgékonyság
  • tűzerő

A jó harckocsi esetében ez a három dolog egyensúlyban van és emiatt korlátozott is a harckocsik tervezése. Például ha túl erős a páncélzat és a fegyverzet, az korlátozza a mozgékonyságot (pl. a német Maus), ha túl erős a fegyverzet és nagyon mozgékony a harckocsi, azt csak a páncélvédelem csökkentésével lehet elérni. (pl. a francia Amx-13 sorozat).

Az optimális egyensúlyt a “modern” harckocsik esetében sikerült elérni az 1970-es években, mikor is “megszülettek” a Leopard 2, M1 Abrams, Leclerc, T-64-72-80, Challenger 1-2 (csak hogy az ismertebbeket említsem) harckocsik.

Harckocsi felépítése

Páncéltest kialakítása

A páncéltest és a torony kialakítása, a páncélzat differenciált vastagsága, a páncélzatot gyengítő tartályok és nyílások kis mérete és optimális elhelyezése csökkenti a harckocsi sérülékenységét találat esetén. A harckocsik többségénél a páncéltest homlok-, oldal- és hátsó páncél vastagságának aránya 2.5-1.0-0.5 arányú. A páncéltest védettségének növelése a harckocsi magasságának csökkentésével is elérhető.

A harckocsi általános kialakítása, a kezelőszemélyzet száma és elhelyezése szerint három alapvető formában történhet:

  • egymástól elkülönült kezelőszemélyzet, amikor a harckocsi vezető a testben található vezetőtérben, a többiek a toronyban lévő küzdőtérben helyezkednek el. Ez a legelterjedtebb megoldás.

a23a5ed9db22e8a6fa09dbf353496bb4

9897d63e74fba1b6c5d13853c8c3f879

  • a kezelőszemélyzet a páncéltestben helyezkedik el, max. létszám 3 fő ebben az esetben. Előnye az alacsonyabb, erősebb tervezés lehetősége. A torony nélküli vagy kis méretű tornyos kialakítás. Azonban feltétlenül szükséges az automata töltőberendezés, mivel a töltőkezelő helye megszűnt. Következő generáció harckocsik elrendezése lesz.

crew in hull

5e425ec7bb139d1fb8483eb3f66e346d

  • a teljes kezelőszemélyzet -köztük a vezető is- a toronyban helyezkedik el. A vezető egy külön fülkében ténykedik, amely a torony forgásától független, így nem fordul együtt a toronnyal, hanem menetirányba néz. Hátránya a nagy torony méret és a bonyolult vezérlés, irányítás. Nem vált be ez az elrendezés.

img_20171215_051034173610691.jpg

  • a parancsnok a toronyban, a vezető és az irányzó a harckocsi testben helyezkedik el. Előnye, hogy a parancsnok célfelderítési képessége jobb, hátránya a nagyobb méretű torony és a parancsnok sérülékenysége. Nem vált be ez az elrendezés.

c97585d2933100c4d2240330e3babf65

f8b3e724e1c49fcee6a58a9c0ef88902

A harckocsi védettsége lehetővé teszi a benne elhelyezkedő kezelőszemélyzet és a részegységek megóvását az ellenség tűzeszközeinek csapása alkalmával és lehetővé teszi a túlélést. A korszerű harc körülményei között kétfajta védettségről beszélünk:

  • passzív védelem
  • aktív védelem

A passzív védettséget a páncélvédettség valósítja meg, az aktív védettséget azok a különféle megoldások – reaktív páncélzat, önrávezetős lövedék eltérítő-megsemmisítő rendszerek – alkotják, amelyek csökkentik a harckocsi megsemmisítési valószínűségét.

A harckocsik többségénél – a korszerű harckocsikat nem számítva – az ún. monolit páncélzatot alkalmazták, a páncéltesten hengerelt és hegesztett, a tornyon pedig öntött kivitelben. A páncéltörő eszközök hatékonyságának növekedése miatt azonban szükség volt új páncélkonstrukciók kidolgozására. A legújabb harckocsi generációt már kivétel nélkül osztott (Merkava), réteges vagy Chobham (Chieftain, Challerger) és kombinált (Leopard 2, M1 Abrams) páncélzattal gyártják.

Az aktív védelem nagyrészt még kimerül a reaktív páncélzat (1-2 rétegű) alkalmazásában. A reaktív páncélzatot kis méretű, robbanóanyaggal töltött dobozkák alkotják, amelyek a lövedék becsapódásakor robbannak és annak hatását csökkentik.

795867fc47508ce027c121dfe387a96c

Reaktív páncélzat elhelyezkedése

A lövedék eltérítő és megsemmisítő rendszerek csak a korszerű harckocsikon találhatóak meg. Nagyrészt optikai-, infravörös- és lézeres berendezésekből állnak. Feladatuk a lövedék eltérítése, zavarása vagy megsemmisítése. Működési elvük nagyrészt titkos.

Mozgékonyság, erőátvitel

A tűzerő és a védettség mellett a harckocsi legfontosabb harci tulajdonsága a mozgékonyság. A mozgékonyság jellemzője a harckocsi közepes sebessége, terepjáró képessége és a hatótávolsága.

A mozgékonyságot legjobban a különböző hajtóművek teljesítménye, az alkalmazott erőátvitel határozza meg.

A hajtóművek, motorok többfélék lehetnek: benzin,  gázturbina, dízel. A benzin motorok már kevésbé elterjedtek, a legtöbbet a kezdeti harckocsik esetén alkalmazták. Teljesítményük nagy volt, de a nagy fogyasztás (és a gyúlékonyság) korlátozta harckocsik bevetését a rövid hatótávolság miatt. A gázturbinát már alkalmazzák a modern harckocsiknál, de ennek is korlátozott a felhasználása, nagy teljesítmény, kis méret és nagy fogyasztás jellemzi. Viszont többféle üzemanyag alkalmazható az esetében, ún. mindenevő. A dízel hajtóművek a legelterjedtebbek a nagy teljesítmény, aránylag alacsony fogyasztás és a -szintén- “mindenevés” képessége miatt. A legtöbb harckocsiban ez a megoldás került alkalmazásra.

A mozgékonysághoz nagyban hozzájárul a harckocsi erőátviteli berendezése, amelynek feladata, hogy a motor forgatónyomatékát átadja a futóműig. Az erőátviteli tér helyzete szerint két alaptípust különböztetünk meg. Egyiknél az erőátviteli tér a páncéltest első-, a másiknál a páncéltest hátsó részében helyezkedik el.

  • az orr részben elhelyezett erőátvitelnél az erőátviteli tér és a vezető tér együtt van, így kevesebb az egymástól elszigetelt terek száma és kisebb a méretük. Hátránya, hogy a harckocsitest (alváz) magassága megnövekszik és nehezebb a megfelelő páncélvédettségű homlokrész kialakítása.
  • gyakoribb megoldás, hogy az erőátvitel a páncélos farrészében helyezkedik el. Ilyenkor jobb ballisztikai tulajdonságú homlokpáncélzat alakítható ki. Az erőátvitel hátsó elhelyezésével csökken a kihajtómű és a láncmeghajtó kerék sérülésveszélye is. A motor ereje csak a hátsó, ferde lánctalprészt terheli ami javítja a hatásfokát és csökkenti a lánctalp kopását. Ugyanakkor a harckocsi hossza nagyobb, a páncéltestben több elkülönült tér keletkezik -ezzel nő a tömeg is az elválasztó páncélzat miatt- vagy ha adott a hosszúság akkor csökken a többi tér térfogata. Például a T-54/55-nél a harckocsi hosszának a felét a motor-és erőátviteli tér tette ki.

img_20171222_1054381909242457.jpg

Tűzerő

Type89_120mm

Type 89 kínai páncélvadász 120 mm-es ágyújának tüzelése

A tűzerő a harckocsinak az a képessége, amely lehetővé teszi, hogy a felderítő-és irányzó berendezéseivel felderítse az ellenséges célokat, fő-és segédfegyvereivel pedig a legrövidebb időn belül megsemmisítse azokat. A tűzerő mértékegysége az adott időegység (perc) alatt leadható, megsemmisítő hatású lövedékek száma. A harckocsifegyverzet részei:

  • alap-, fő fegyverzet: harckocsi ágyú
  • segédfegyverzet: löveggel párhuzamosított géppuskák, páncéltestbe rögzített géppuskák, légvédelmi géppuskák
  • kiegészítő fegyverzet: géppisztolyok, páncéltörő rakéták, lángszórók, ködgránátvetők, gránátvetők

Az alapfegyverzet és a segédfegyverzet (illetve annak részei) minden harckocsin megtalálható, a kiegészítő fegyverzet csak egyes esetekben tartózik a harckocsi fegyverzetéhez. Az alapfegyverzet rendeltetése a nagy tűzerejű és páncélvédettségű célok megsemmisítése, illetve lefogása.

A harckocsi ágyú lehet sima csövű vagy huzagolt. A huzagolt csövű lövegeknél a cső belső falába spirálisan váj hornyok vannak. A lövedéket a huzagolás vezeti és a hossztengelye körüli forgásra kényszeríti. A csőből nagy sebességgel (800-100 m/s) kirepülő lövedék a hossztengelye körül mintegy 15-20 ezer/min fordulatszámmal forog, ami stabilizálja a lövedék hossztengelyét a röppályán. A sima csövű lövegek esetén a lövedék nem forog. Itt általában szárny stabilizált lövedéket használnak.

A segédfegyverzet feladata a kis hatótávolságú fegyverek, könnyű páncélzatú és kis sebességű légi célok valamint az élőerő elleni harc.

A kiegészítő fegyverzet pedig olyan tűzfeladatok megoldására szolgál, amelyeket a fő- és segédfegyverzettel nem lehet megsemmisíteni.


Folyt. köv.: Lőszertípusok


Forrás: internet, Bombay-Gyarmati-Turcsányi: Harckocsik

 

 

 

Reklámok

Kategóriák:Cikkek

Tagged as: , , , ,

5 replies »

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s