Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves olvasó!

Az első részben megtárgyaltuk a magyar repülőgépfejlesztés körülményeit és lehetőségeit, bemutattuk a Hansa-Brandenburg repülőgépét, majd a második részben számba vettük a többi magyar  légierőben szolgáló repülőt. Most következő harmadik részünkben ezek összehasonlítását fogjuk röviden elvégezni.

A korai éveket a Lloyd és a Hansa-Brandenburg gépei uralták, első azonban nem tudott lépest tartani a később kifejlesztett gyors gépekkel, utóbbi pedig komolyabb problémákkal küzdött, amit ugyan orvosoltak, de alternatíváik esetében ezen veszélyforrásokat már a tervezési fázisban kiküszöbölték. A Lohner harci gépeket csak a kényszer miatt gyártott, de sosem volt affinitása ezen témában így a fejlesztési versenybe ő nem is szállt bele olyan nagy lendülettel. Az új kor ászai hazai terepen az Aviatik és a Albatros gépei lettek, ezek még kinézetben is nagyon hasonlóak voltak, mindemellett pedig repülési tulajdonságaikban és emiatt legyártott darabszámban sem nagyon tértek el. A Monarchia légterét ezen gépekkel uralták, viszont, amint az a második részben is olvasható, az Aviatik gépe nagyon érzékeny volt a sérülésekre, így a jobb pilóták az Albatros gépeivel repültek.

Előző rész

“Magyarország vadászrepülőgépei az első világháborúban” sorozat
további részeinek megtekintése.