Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves olvasó!

Az Egyesült Államok páncélautói az egész háború alatt meghatározó szerepet játszottak. A gépfegyverekkel ellátott csapatszállítókkal kiegészülve pedig kiváló vetélytársai lettek – a ‘Blitzkrieg’-ben létfontosságú szerepet játszó – Panzergrenadier: német gépesített gyalogságnak.

Fejlesztés

A második világháború kiváló lehetőséget nyújtott az Egyesült Államoknak és főleg az ott élő üzletembereknek vagyonuk megsokszorozására, amikor pedig Pearl után a háború az USA területeit is elérte, minden teljes háborús iparra kapcsolt, amit kihasználva már a ‘kisemberek’ számára lehetőség nyílt a piacra való betörésre.

A Cook testvérek is beszálltak a versenybe 1942-ben az általuk tervezett és épített T55 páncélautóval. A céljuk egy főleg homokos terepen (sivatagban) is kiváló mobilitással ellátott páncélautó megépítése volt, amely tudja tartani a lépést, az Afrikában kitűnőre vizsgázó brit Crusader harckocsikkal, de egymaga is alkalmas ellenséges könnyű járművek vagy akár harckocsik megsemmisítésére is.

Tulajdonságok

A 8 kerekes járművet két egyenként 130 lóerős vízhűtéses Cadillac V8-as benzinmotor hajtotta, amivel úton akár 80 km/h-ra is fel tudott gyorsulni, de terepen és elérte a 30-40 km/h-t.

A 4 pár kerékből az első két pár egy kormányműhöz volt kapcsolva, így egyszerre mozogtak irányváltáskor, ez pedig kiváló kanyarodási képességet és akár félelmetesen szűk fordulási sugarat kölcsönzött a járműnek. A 190 literes tartály nagyjából 250 km-es hatótávolságot engedett meg.

Mivel alkalmassá kívánták tenni harckocsik elleni harcra is, a kor egyik legfejlettebb szövetségesek által használt harckocsielhárító lövegét, az M10 Wolverine páncélvadászon is megtalálható 76 mm-es M7 ágyút szerelték fel a T55-re. Ezzel alkalmassá vált minden korabeli ellenséges közepes harckocsi megsemmisítésére akár 1 km-es távolságból és közelről még a híres Tigris nehézharckocsit is képes volt beütni.

Emellett a gyalogság és a könnyűjárművek ellen repeszromboló (HE) gránát is rendelkezésére állt a legénységnek, akik 90 db lövedékkel tudtak sáfárkodni a T55-ben. Kiegészítő fegyverzetét egy .50 kaliberes (12.7mm) M2HB géppuska jelentette, ami a rá támadó repülők ellen is kielégítő védelmet tudott a harcjárműnek nyújtani, de szükség esetén gyalogság ellen is kiválóan szolgált.

Páncélzata 6-13 mm, kerekített és szép mértékben döntött volt, aminek célja oldalról a kézifegyverek elleni védelem, szemből viszont a döntöttség miatt akár géppuskák és kisebb gépágyúk ellen is képes volt védeni a 5 fős legénységet.

A járművet az Egyesült Államok hadvezetése szemrevételezte, és elámultak a teljesítményétől, és sokoldalúsága és pusztítóerejéhez képest való kis méretétől, azonban két nagyobb kritikát is felállítottak vele szemben.

Műúton túl lassú volt, nem tudta tartani a lépést bizonyos terepjárókkal (Willys Jeep) és teherautókkal(Dodge 4×4), a komolyabb probléma a páncélzatának kialakításával volt. A kerekített és szépen döntött részek megalkotása nagyon bonyolult és drága volt, ezek pedig mind a jármű gyártási idejét és árát jelentősen növelték, mind pedig korlátozták, azon az Egyesült Államok területén található üzemek számát, amik alkalmasak voltak a legyártására.

A Cook testvérek komolyan vették a kritikákat és újra tervezőasztalhoz ültek. A kialakítást drasztikusan leegyszerűsítették, ami ugyan mind képességeit, mind védelmét súlyosan csökkentette, azonban sokkal egyszerűbb és olcsóbb gyártást tett lehetővé.

Végsebességének növelése érdekében a előremenetben háromsebességes Cadillac Hydramatic hidraulikus automata váltót egy előremenetben négysebességes, de gyengébb minőségű váltóra cserélték. Ez ugyan csökkentette a jármű terepjáró képességét (így is képes volt akár 60 fokos emelkedőn is felmászni), viszont műúton megnövelte a végsebességét, majdnem 100 km/h-ra. Hátramenetben, mindegyikben csak egy sebesség volt.

A kevesebb belső hely miatt csak 4 ember fért a járműbe, illetve a löveg kiteríthetősége is csorbult. A vízszintesen oldalanként 30-30 → 20-20-ra, a függőleges -11 +18 pedig -10 +15-re szűkült. Az új próbajármű 1943-ra készült el és a T55E1 nevet kapta.

Sorsa azonban szomorú kanyart vett. Hiába volt egy kiváló harcjármű, ami most már minden kritikának megfelelt, az Egyesült Államok hadvezetése lemondott a kerekes járművekről és a jövőt csak a lánctalpasokban képzelte el, ez pedig a T55E1 sorsát is megpecsételte. A Cook testvéreknek az átépítés után nem maradt pénze külföldi országok számára exportra reklámozni a T55-öt, így a sorozatgyártása sosem történt meg.

A T55 története így hirtelen és szomorú véget ért, legfájdalmasabb pedig, hogy nem alkalmatlansága, de még nem is az országa gazdasági, katonai vagy politikai összeomlása miatt, hanem csak mert rossz helyen és rossz időben született meg.

Játékban

A holnapi nappal* indul a második Battle Pass évad a War Thunder-ben, annak pedig talán legegyedibb jutalomjárműve a T55E1 lesz.

Sajnálatos módon a fizetéses ágon lesz található, így fizetés nélkül nem lesz elérhető, azonban egyedi kinézete okot adhat arra, hogy a játékban boldogabb sorsra juthasson, mint a valóságban. Mivel nem kuponban kapjuk ezért aki most nem szerzi meg a Battle Pass alatt, az lehetséges, hogy örökre búcsút mondhat neki.

Mozgékonysága és fegyverzete miatt, egy kerekes M18-nak is lehet tekinteni, amely terepen a WT ‘fizika’ miatt sokkal lassabb lesz, viszont az utak egyik legnagyobb királyává tudunk válni vele.

Előzetes információk alapján Tier III-ba fog érkezni 4.7-ként, így a T14 és M6A1 ‘nehézharckocsik’ mellett, kis gyors kerekesként tökéletes egyensúlyt fog tudni adni, az amerikai 4.7-es “line-up”-unknak. Sebessége mellett pedig utóbbi harckocsival megegyező ágyúja a pusztítóerőt is garantálni fogja, főleg azon BR-en legtöbbször ellenünk jövő harckocsik ellen.

Hatalmas hiányossága, hogy a 12.7 mm-es M2 géppuska látszólag hiányzik a harckocsiról (a gaijin annyiban védhető, hogy a próbákon a T55E1-re nem szerelték rá), emellett pedig a gaijin blogbejegyzésében egy régebbi Cadillac motort és a T55 végsebességét emlegetik a T55E1-nél. (-40 lóerő és -20 km/h végsebesség) Hogy ez az érkező járműnél már javítva lesz-e, vagy ezen járművet is félkészen kapjuk meg, a Me 262A-2a Stumvögel**-hez hasonlóan, a holnapi napon induló Battle Pass fizetős részét feloldó játékosok számára hamarosan kiderül.

*a cikk írásakor
**a Me 262A-2a Stumvögel érkezésekor a gaijin azt ígérte, hogy 2 db 30 mm-es és egy db 50 mm-es ágyúval lesz ellátva, felszerelhető fegyverzete pedig összesen 500 kg bombából vagy 48 db R4M rakétából fog állni, a bombákat csak hosszú idő után kapta meg, a rakétákból csak fele annyit, az 50 mm-es ágyúra pedig azóta is várnak a játékosok akik megvették vagy kiszenvedték az event-en.