Bemutatók

40/43M Zrínyi rohamtarack és 44M Zrínyi rohamágyú — minőségi páncélvadász német mintára

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves olvasó!

Kassát 1941. június 26-án komoly károkat és halottak tucatjait okozó bombatámadás érte szovjet felségjelzésű gépekből. [Kutatások alapján valóban szovjetek irányította gépek voltak, nem németek által elfoglalt – a szerk.]

Magyarország számára – akik már azelőtt is a második világháború részesei (és emellett a Szovjetunió célpontjai) voltak – egyértelművé vált, hogy minden akaratuk ellenére sajnos ezen világháborúból sem tudnak kimaradni, ezért a zajló haderőfejlesztésük még nagyobb mértékű támogatásába kezdtek. A cél az ország határainak minden áron való megvédése volt, hogy 1919. ne történhessen meg újra.


Fejlesztés

Magyarország számára már rendelkezésre álltak a korabeli ellenfeleikkel megegyező harcértékű könnyű és közepes harckocsik, Emellett pedig az új nehéz harckocsi tervezése is megkezdődött. Páncélvadászból azonban csak egy Nimród alvázára alapuló 8 cm-es ágyúval felszerelt próba készült Szebeny néven, aminek sorozatgyártását még 1941. áprilisában elvetették a magas gyártási költség és a Toldi alváz nagy terhelése miatt.

Szebeny tervrajza

A háborúban hatalmas sikereket elérő német páncélvadászok története Magyarországra is elért. Ezek azért is voltak nagyon kedvezőek a Magyar Hadvezetés számára, mert már létező harckocsik alvázára készültek, ezzel megkönnyítve a fejlesztést, a gyártást, az alkatrészcseréket és a karbantartást is. Mind a két magyar harckocsialvázból terveztek páncélvadászt, a Toldiból a Marder, míg a Turánból a StuG mintájára. Utóbbi új nevet is kapott szintén erős magyar honvéd kötődésű emberről, Zrínyi Miklósról.


Tulajdonságok

A Zrínyi alváza szinte mindenben megegyezett a Turánéval. Ez magába foglalta a Weiss Manfréd V-8H 260 lóerős benzinmotort, a mindkét irányba 6 fokozatú váltót és a 45 km/h-s végsebességet is. Természetesen a Turántól megörökölte a kiváló menetképességeket is, mint a 45°-os mászóképességet. A tömege a felpáncélozás és a nagy ágyú miatt – a torony leszerelésének ellenére is – 21 tonnára nőtt, így habár az alacsonyabb súlypont miatt fordulóképessége és menetstabilitása javult, gyorsulásban elmaradt elődétől. Fordulóképességének javulásához az is hozzá járult, hogy az alváz szélességét kicsit megnövelték, hogy nagyobb ágyú závárzatának két oldalán elférjen a 4 legénységi tag.

Az elülső páncéllemez alsó része 75, felső 75+25 mm vastagságú volt (+25 csak az 1944-től készülti daraboknál) kis szögben döntve. Oldalpáncélzata viszonylag vékony, 25-40 mm között volt, amit a háborús tapasztalatok alapján 8 mm vastag köténnyel erősítettek (500 mm-es légréssel), hogy ellen tudjon állni a szovjet páncélelhárító fegyvereknek. Az 1944-ben épült 40/43M és a 44M Zrínyiket már gyártás közben felszerelték köténnyel. Túlélőképességét tovább növelte alacsony – kevesebb, mint 2 méteres – magassága, ami az észlelhetőségét és az eltalálásának arányát is nagymértékben megnehezítette.

Fegyverzet szinten két változatra oszlott a Zrínyi. A Zrínyi rohamágyúra 75 mm 43M harckocsiágyúval, és a Zrínyi rohamtarackra 105 mm-es 40M tarackkal. Előbbi főleg páncélosok ellen készült, míg utóbbi a Semovente példájára egyfajta univerzális rohamlövegnek, bármilyen földi célpont ellen. Kiegészítő fegyverzete mindkettőnek egy 8 mm-es gépfegyver volt. [A konyhanyelv az előbbi változatot Zrínyi I-nek, utóbbit Zrínyi II-nek szólítja.]

A 75 mm-es ágyú a német KwK 40 mintájára készült, azonban a hosszúságán kicsit növeltek, aminek hatására az L/55 ágyúból a Pzgr 39 licence alapján gyártott 43M páncélgránát 770 m/s-os torkolatsebességgel rendelkezett, átütését 106-ról 110 mm* közelivé emelve. A 105 mm-es leginkább az olasz Ansaldo tarackágyújához állt közel, páncéltörő mellett hozzáfért a német Gr.39 Hl/C gránátokhoz is.

A 75 mm-es Zrínyi – ugyan együtt szolgált volna a 105 mm-essel – javítva gyalogság és puha célpontok elleni védelmét, további fejlesztési próbaként kapott a hátsó részének két oldalára 3-3 db 43M Sorozatvető-t. Ezek a Nebel-/Panzerwerfer rakéták licence alapján gyártott magyar változatát voltak képesek használni. Csak 1 db készült, feljegyzések alapján harcokban sosem vett részt.


Szolgálat

Az első 40/43M Zrínyi rohamtarack 1942-ben el is készült, a sorozatgyártás viszont a kimerítő próbák miatt csak 1943-ra indult be a Weiss Manfréd gyárban.

A Zrínyi kiválóan teljesített szolgálatot a korabeli szovjet páncélosokkal szemben, a Tordai csatában Bozsoki János zászlós 6 db Zrínyivel elpusztított 18 db T-34-est, majd kiűzte a szovjeteket Sósfürdő völgyéből. A csata folyamán egy Zrínyi könnyebben sérült, kettő pedig mozgásképtelen lett, de egyiket sem sikerült a szovjeteknek elpusztítaniuk.

A harcokban ammennyire jól szerepelt a Zrínyi, annyira keserves volt a sorsa a gyártósoron. A Weiss Manfréd gyárat 1944-ben borzalmas bombatámadás érte, ami miatt nem voltak képesek további harckocsigyártásra, így egyebek mellett a Zrínyi gyártását is a MÁVAG és Ganz üzemeinek kellett volna átvennie, azonban utóbbinak erre nem volt képessége, ami a harcjárművek gyártási számát brutálisan visszafogta, emellett pedig a 75 mm-es ágyút csak a Weiss Manfréd gyárban volt lehetőség gyártani (csak ott volt meg a hozzá szükséges felszereltség), így a MÁVAG már csak a 105 mm-es Zrínyi változat tömeggyártására volt képes.

Az alap terv 8 rohamtüzérosztály felszerelése volt, amely egyenként 30 Zrínyivel rendelkezett volna, (20 db 75 mm-es, 10 db 105 mm-es arányban), a teljes felszereltséghez szükséges 240 darabból csak kevesebb, mint 90 készült. Emiatt a hadosztályokat pedig StuG és Hetzer páncélvadászokkal kellett feltölteni. Egy felkötényezett 40/43M Zrínyi rohamtarack Kubinkában a mai napig megtekinthető.


Játékban

A 2022-es nyári event (Operation Suffer) részeként újabb magyar jármű, a 43M Sorozatvetővel felszerelt 44M Zrínyi is megszerezhető.

A 100 mm-es front és a 75 mm-es ágyú miatt egy strapabíróbb és veszélyesebb Sturmgeschütz-ként is lehet tekinteni rá. Alacsony magassága és mobilitása miatt a mostohatestvér játékstílusa is közel állhat hozzá, azonban habár a Zrínyi könnyebb, a V-12 helyett csak V-8-as motor hajtja, így a StuG esetén megszokott fürgeséget nem mindig fogja elérni, amihez mindenképpen alkalmazkodni kell.

A 6 db rakéta célzási- és emiatt felhasználási köre viszonylag szűk, azokkal komolyabb teljesítmény elérésének inkább csak meme-beli értéke van, viszont megadja azt az egyediséget, amit az ember elvár egy event-en szerzett járműtől.


*Minden átütés (ahol nincs másként feltüntetve) a NATO szabvány 500 m, 30 °, 80 % értékekkel értendő.

1 reply »

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s