Bemutatók

Northrop F-5 Freedom Fighter — könnyűsúlyú világbajnok

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves olvasó!

A Northrop F-5 Freedom Fighter/Tiger szakított az ’50-es/’60-as évek Egyesült Államok-beli tendenciájával, és a nehéz és bonyolult helyett, egy egyszerű, könnyű és olcsó vadászt fejlesztett, amelyet az USA-n kívül több tucat ország vásárolt és több országban a mai napig szolgálatot teljesít.


Fejlesztés

A Koreai háború rávilágított arra a tényre, hogy az Egyesült Államoknak komoly fejlesztéseket kell végrehajtania a repülőgéparzenálján. A legtöbb repülőgépfejlesztő munkába kezdett a repülés maga módján való forradalmasítására.

A Northrop mindig is saját útján járt, különleges felépítésű repülőket gyártva. A világháborúban legnagyobb példányszámban gyártott P-61 Black Widow mellett rengeteg kísérleti kialakítás az államokbeli meghonosításában is komoly részt vállalt.

Az XF-85 Golbin elődjének is mondható, a farokrész-nélküli vadász kategóriájának megtestesítőjét az XP-56 Black Bullet-et és a német Horten 229 csupaszárny (lopakodó) gépek egyesült államokbeli változatait (annak hatalmas részét) is a Northrop készítette, utóbbi későbbi kiteljesedése lett a Northrop B-2, a föld legismertebb csupaszárny lopakodó gépe.

B-2

A North American pont ellentétes utat választott. A második világháborúban és az azt lezáró években “tömeggépek” tucatjait készítette, a B-25 és az F-86 Sabre is megközelítette a 10,000-es darabszámot a P-51 Mustang pedig átlépte annak másfélszeresét is. Korea után viszont egyre inkább leépítették a repülésfejlesztési részlegüket és átálltak atomenergia és űrutazással kapcsolatos technológiák fejlesztésére.

A North American-tól elbocsátott vagy kilépett fejlesztők egy nagyobb csapata a Northrop-hoz igazolt – ahol az ottani hagyományoknak megfelelően, az árral szemben úszva – egy újabb különleges megoldás megépítésén dolgoztak.

Az Egyesült Államok légiereje egyre drágább, nehezebb és bonyolultabb gépeket követelt. Ennek megtestesülése volt az F-4 Phantom. A Northrop viszont felismerte ezen út hibáit, inkább egy egyszerű, könnyű és olcsó vadász fejlesztésén dolgozott, aminek erejét, a fejlett technológia és építéstervezés adta. Innovációs képességüket az olyan légügyi folyamatok felismerésére fordítva, amelyekre a tervezéskor való odafigyeléssel és ezek kihasználásával, a gépük felesleges plusz teher és bonyolult eszközök felszerelése nélkül is párja tudott lenni a kor csúcsgépeinek.


Tulajdonságok

Az új gép az F-5 nevet kapta. Teste és szárnyai kialakításánál, a hangsebesség közeli és a feletti sebességen való optimális haladás volt a elsődleges cél. A könnyű tömeg megadta a lehetőséget egy kitűnő mozgékonysággal rendelkező gép megalkotására.

A General Electric kiváló hatékonyságú J85 sugárhajóműve ezt biztosította is az F-5 számára, a testbe beszerelt 2 db bőven hangsebesség fölé volt képes a gépet gyorsítani. [A hajtóművek szárnyakra való felszerelésének gyengébb hatékonyságát pont a Northrop tudósai bizonyították be.]
(Eredetileg az F-4 Phantom-ban található J79-en is gondolkoztak, annak viszont közel 2 tonnás tömege drasztikusan növelte volna a gép súlyát, emellett pedig teljesítmény tömeg aránya az 5-öt sem érte el [kN/lb], míg a J85 ezen aránya a 7-et is meghaladta, tömege pedig nem érte el a 200 kilót, így tökéletes volt az F-5 számára.)

Fegyverzete 2 db orrban található 20 mm-es M39 gépágyú volt egyenként 280 lőszerrel. Ezen kívül a gépen 7 felszerelési pont volt található 1 a test , 2-2 a szárnyak alatt, 1-1 pedig a szárnyak végén. Utóbbira csak levegő-levegő rakéta volt felszerelhető, mint fegyver. A többi pontra, üzemanyagtartályok, 30 mm-es gépágyúk, 68 mm-es SNEB, 70 mm-es Hydra vagy 127 mm-es Zuni irányítatlan, AIM-9 Sidewinder, vagy AIM-120 ASRAM levegő-levegő, esetleg AGM-65 Mavercik levegő-föld rakéták voltak felszerelhetőek. Bombákból lehetőség volt hagyományos, kazettás, gyújtó(napalm), vagy irányított bombák felszerelésére is, 3,200 kg maximális össztömegig.

Az F-5 legnagyobb hátránya előnyéből származott, alacsony tömege miatt, túl sok üzemanyaggal nem lehetett feltankolni, így maximális hatótávolsága az 1,000 km-t sem érte el, teljes harci felszerelésben pedig csak 5 percig tudott a levegőben maradni, ami még 200 km megtételére sem volt elég.


Szolgálat

Az Egyesült Államok hadvezetése a Northrop gépének kiváló tulajdonságai ellenére is a kezdetekben ódzkodott a szolgálatba állításától. Egyrészt ők továbbra is a bonyolult, és nehéz tömegű vadászokban bíztak, másrészt az F-5 hatótávolságát nevetségesen alacsonynak találták. [Nem alaptalanul]

Az F-5 sorsa már hanyatlani látszott amikor új remény derült fel. 1961-ben az Egyesült Államok elnökévé választották John F. Kennedy-t, aki fejlesztések sorozatát indította el. Az 1962-es új szolgálati rendszer részeként az F-5 bevetése is szerepelt, amely F-5 “Freedom Fighter” néven nem sokára már Vietnam-ban is szolgált, vadász, felderítő és földi támadó szerepkörben is, több ezer küldetést végrehajtva.

Ezután a gép szárnyalni kezdett. 1970-ben Nemzetközi Versenyt nyert, amely még jobban növelte export keresletét. A gép egyszerűsége, alacsony gyártási költsége, és könnyű karbantarthatósága, rengeteg ország tetszését elnyerte, de az Egyesült Államok piacán is komoly kereslet volt iránta.

Kitűnő mozgékonysága és egyszerű irányíthatósága miatt kiképző és gyakorlógép szerepére is vettek F-5-öket, amelyek MiG-21-eket közelítő irányváltási képességei miatt, tökéletesek voltak a szovjet repülök elleni gyakorlás szempontjából is. Az F-5-ök közelharcban még az F-14 és F-15 vadászokkal is felvették a versenyt. (Ez is közre játszott abban, hogy az Egyesült Államok ekkora elánnal foglalkozott nagy hatótávolságú levegő-levegő rakéták fejlesztésében.)

Az F-5 elektronikai és radarrendszereit folyamatosan fejlesztették, legnagyobb újítás azonban az E (Tiger) változat érkezésekor volt, amely új fejlesztett J85 hajtóművet és meghosszabbított testet kapott (több üzemanyag tárolására). Habár a végsebessége így sem tudta elérni a kétszeres hangsebességet, agilitása és hatótávolsága sokat javult.

Kiképző feladatkörre a Northrop saját típust készített a T-38 Talon néven. Ez habár az F-5-ön alapult szárnykialakítása és felszerelése szándékosan kiképzési célra szabott volt. Fegyverzettel és hadi eszközökkel pedig egyáltalán nem rendelkezett, mivel kiképzéshez azokra nincs szüksége.

Svájc színeiben

1964-ben Norvégia elindította az exportáradatot. Azóta országok tucatjaiban szolgált, köztük olyanokban is, mint: Svájc, Ausztria, Spanyolország, Kanada, Németország(T-38 Talon kiképző változat), Görögország vagy Hollandia. Bizonyos országokban, mint: Mexico, Brazília, Marokkó, Malajzia, vagy Tunézia a mai napig szolgálatban áll, utóbbi még az al-Qaeda elleni bevetéseken is az F-5-öt használta.

A Northrop az F-5-öt egy egyszerű, és hatékony gépnek tervezte, amelyet nem a sok bonyolult eszköz és elektronika, hanem a légügyi és technológia ismeretekre való hagyatkozás tette naggyá és évtizedekig relevánssá. A történelem bebizonyította, hogy habár megépítésekor sokan kételkedtek benne, az F-5 a világ nagy részében a 20. század meghatározó repülőgépe lett és története még mára sem ért véget.

[Fun fact: Annyira közel állt, a MiG-ekhez repülési stílusban, hogy az 1986-os Top Gun című filmben Northrop F-5-öt használtak szovjet repülőgépnek MiG-28 névvel. Nem sokban különbözött a gyakorlatokon elvégzett feladatától, ott is MiG-et kellett a Freedom Fighter-nek eljátszania.]

Top Gun film jelenete

Játékban

A 2.05-ös frissítéssel az Freedom Fighter F-5A variánsa érkezik a War Thunder-be.

1965-ben Taiwan 115 db F-5A és B repülőgépet vásárolt, hogy képes legyen megvédeni magát a kommunista Kína megszálló erejével szemben.

A játékban ezen 115 egyik F-5A modelje a kínai fába érkezik, minden taiwan-i felségjelzéstől megszabadítva. [Itt is érződik a GAEA és a kínai piac nyomása.]

Érdekes módon itt még rajta van Taiwan felségjelzése

A kínai fa első oszlopának utolsó (top-tier) járműve lesz az F-104G után. Habár végsebessége az F-5-nek közel 1,000 km/h-val lassabb, sokkal jobb mobilitása és fordulóképessége miatt sokak számára feljebb lépésnek fog minősülni, ami habár végsebességben és gyorsulásban nem tud majd vetekedni a 9.7- MiG-21-ekkel, fordulóharcban ügyes pilóta akár még a szovjet vetélytárs fölé is kerekedhet.


A 2.07-es frissítésben érkezik végre az Egyesült Államokhoz is Freedom Fighter, premiumként. A kínai fában találhatóval ellentétben ezen csak az AIM-9E lesz elérhető, mint levegő-levegő rakéta viszont RB-ben is airspawn-t fog kapni, kompenzálva fegyverzetbeli alárendeltségét.

Akik mélyen a pénztárcájukba nyúlva egy magas kategóriás AAA játék árának megfizetésével az F-5C változatát kapják meg, amelyet a Vietnami háború alatt érzékelt tapasztalatok alapján továbbfejlesztettek, illetve a “Skoshi Tiger” becenévvel látták el.

A fejlesztések egy légi utántöltésre lehetőséget nyújtó szondát, a hajtóművet és a pilótafülkét alulról védő páncélzatot és a rakétatartók kiürítésük utáni ledobhatóságát jelentették.
A gaijin emellett odaadja a gépnek a Top Gun filmben látható MiG-28 festését is, aki hajlandó 60 eurót kiadni érte itt megteheti.

Az F-5C lesz a játék első Tier VI-os premium repülője, ami egyértelműen jelzi, hogy a 2.07-es frissítésben érkeznek az új generációs vadászok Tier VII-be. Aki szorosan követi az oldalunkat az tudhatja, hogy az F-14 és MiG-23 érkezésének lehetőséget már hónapokkal előre jeleztük, ha semmi hiba nem születik a gaijinnál a gépek (és állítható szárnyaik) lemodellezését illetően akkor pedig valószínűleg június elején már fejleszthetjük repülőknél is a Tier VII-et.

3 replies »

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s