Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves játékosok!

Felmerült a lehetősége, hogy üdvözölhessük a WT első valóban magyar gépét az RMI-8 elfogóvadászt.

Ehhez nem kell mást tennetek csak szavaznotok az alábbi linken, és ha szeretnétek ott meg is írhatjátok véleményeteket a járműről.

Szavazni itt!

A repülő és minden hivatalos irat elpusztult egy bombázásban, így csak a Winkler László által összegyűjtött és “miltaccfd” illetve “DarthGergely”  játékosok által kikeresett félhivatalos információkat tudunk.

Története:

A Weiss Manfréd Acél- és Fémművek több holland Fokker típusú gépet is gyártott. A Fokker D.23’s tervrajza valamikor a Holland Kapituláció idején került hozzánk. Rengeteg mérnök és egyéb szakember jött a Fokker-től a magyar iparba és az itthon gyártott D.23 és egyéb holland repülőgépek összerakásáért is ök feleltek..

A D.23 elavultnak számított a második világháborúra, így a magyarok, Marton Vilmos és Dezső, (Innen kapta a nevét.) ötvözték a konstrukciót az itt összerakott BF 109 G darabjaival és megoldásaival, és meg is született az RMI-8.

1943-ra az RMI-8 végleges tervei elkészültek és elkezdődhetett az első prototípus összerakása.

1944-ben egy szövetséges bombázás elpusztította az RKM telepet(Repülő Kísérleti Műhely – Ferihegy), elveszett az (ismeretlen számú) megépült RMI-8, az összes hivatalos tervrajz, ábra, vázlat, repülési és egyéb naplók és számtalan egyéb RMI modellek.

Kialakítás:

Módosított Bf 109 G törzs, és átalakított szárny kicsit hátrább mozgatva, fejlesztett és megerősített Fokker D.23 farokrész, és a Fokker D.23 első futóműve az (109 G) olajhűtő helyére mozgatva, ami emiatt kicsit előrébb kapott helyet.

*Ez eredetileg hátulról 21 mm volt, de mivel az üzemanyagtartályt hátulról a hátsó motor is védte, ezért így kiváltott kívánatos súlycsökkentést is elérve 4 mm-re csökkentették azt a részt is.

A pilóta mögött volt egy 400 literes üzemanyagtartály (csak úgy, mint a Bf-eknél), ez 40 perc repülésre volt elegendő.

Repülö Müszaki Intézet (Aviation Technological Institute) próbarepülőjének Zákány Zoltán naplójából :
‘Könnyen irányítható, minden kis utasításra érzékeny, nagyon agilis (még a Bf-eket is lefordulja), nem húz semelyik irányba sem érezhetően, a hátsó motor hajlamos túlmelegedni, a futóművek és a féklapok viszonylag nagy sebességet bírnak (340 és 560 km/h); 740 km/h felett a csűrőlapok és a magassági kormány kitéríthetősége beszűkül, és a farokrész 10 G felett instabillá válik. Zuhanás vagy tüzelés közben nem rázkódik.’
Örökölt problémák a Fokker farokrész miatt: magas (srégen felfelé ívelő) kanyarodáskor kis mértékű korrigálásra van szükség az oldalkormánnyal , kicsit orrnehéz: nehéz felhúzni alacsony sebességnél (220 km/h alatt)

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

^{Forrás:
Winkler László – Adatok és a “Winkler Archiv” felirattal ellátott képek.
Az archívum megtalálható a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.
A Magyar Királyi Honvédség fegyverzete – Bonhardt, Sárhidai, Winkler;  ISBN: 9633271827, 9789633271827.
A repülőgép és a repülés – Varga László
Winkler László:
1938-ban ismerkedett meg a repülőmodellezéssel, a háború alatt is ezzel foglalkozott. Az 1950-es évek végén kezdte gyűjteni a magyar repüléstörténet hiányos időszakából származó dokumentumokat, az ő feljegyzései a legmegbízhatóbbak tudomásunk szerint e téren.
A modellezésben nagy segítséget nyújthat az ő javaslatai szerint készített repülőmodell, amely a Balaton-modellnél megvásárolható.}

 War Thunder Fórum