Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves játékosok!

A francia Lorraine háború utáni harckocsi tervezeteivel fogunk foglalkozni.

A világháború után Franciaország vissza akarta állítani a harckocsigyártást, a háború alatt megépült/felújított modern gyárakat felhasználva. Ezen kezdeményezés rengeteg tervet és prototípus tankot szült, egyik ismert az ARL gyár nehéztankja, ami nem vette fel a versenyt az akkor Francia Hadseregben rendszeresített ‘nehéztank’-kal a PanzerKampfwagen V Panther-ral (aminek a leváltása miatt indítottak pályázatot). Persze a feladatot az ARL-en kívül az AMX és a Lorraine gyár is megkapta, most utóbbival fogunk foglalkozni.

Kezdetek

A Lorraine gyár már a huszadik század elejétől mechanikus járművekkel foglalkozott, főleg repülő- és autómotor gyártással. A első világháború alatt páncélautókat gyártottak, és rögtön a második világháború után belekezdtek a tapasztalatok alapján a tankfejlesztésbe.
A tervezők az eredeti német nézőponttal egy dologban szemben álltak. Az ellenzett alapgondolat, miszerint az ellenfélnek csak minimális távolságból oldalról szabad képesnek lennie, megsemmisíteni a harckocsit, fegyverzetileg pedig, az ellenfél harckocsiit 2-3 km-es távból is könnyedén ‘el lehessen intézni’. Ezt az elvet a németek a háború végéig vallották, viszont az egyre fejlődő fegyverek miatt, a harckocsik tömege elérte a 50-60 tonnát, ami iszonyatos motorteljesítménybeli elvárásokat támasztott. (A motor mellett a váltónak, a futóműnek és a többi modulnak is ehhez alkalmazkodván nagyon fejlettnek kellett lennie.) A kialakult hatalmas tömegek megnehezítették a gyors mozgású tankok tervezését és megnövelték a nyersanyagigényt is.
Mivel az ellenség a Lorraine tervezése alatt a Szovjetúnió volt, akiknek legfejlettebb 100 és 122 mm-es ágyúi akár 140 mm páncélzat átütésére is képesek voltak (500m 30°) az azok elleni felpáncélozás helyett az olcsó fejlesztést és és a nagy sebességet tűzték ki célul. A páncélzat elsődleges feladata pedig a kézifegyverekkel szemben való védelem lett.

Első termékük: Canon D’Assault Lorraine (továbbiakban CDL)

A páncélvadász kinézetét és elrendezését a német JagdPanzer IV ihlette. Akik a tervezés kezdeti fázisait hamar át tudták ugrani, segítségül hívva a JPz tervrajzait, és az azt tervező tudósok egy részét.

Canon D’Assaut Lorraine

Ahogy már említettem a páncélzat nem alkalmas harckocsiágyúk lövedékeinek pattintására. (Az orosz 76-osnak azért ellenáll, de azok már a háború után egyre kevesebb helyen használták) A harckocsi belterét elölről 58°-ban döntött 50 mm (~94), oldalról és hátulról kis szögeken döntött 30 és 25, felülről 20 alulról pedig 10 mm páncél védi. Ez megfelelő védelmet nyújt kézifegyverek és géppuskákkal szemben.

Az így kapott 25 tonnát egy Maybach 295 hajtotta, ami a harckocsit 60 km/h-ra tudta felgyorsítani. A német motor mellett német (párduc) váltó kapott helyet, ami tökéletesen bírta a sebességet, emellett megfelelő tolatási és fordulási sebességet, jó menetstabilitást és kiváló mászóképességet biztosított.
Érdekesség, hogy Veil Picard “kamionkerekeket” alkalmaztak futógörgőként, ez kis mértékben súlycsökkenést eredményezett, illetve megnövelte a stabilitást puha süppedős terepen. (Harcban azonban nagy gyengesége lehetett volna sérülékenysége)

Veil Picard futógörgővel

A fő fegyverzet egy francia 100 mm-es SA47 ágyú lett L/58-as űrmérethosszúsággal. Ennek átütése közel 200 mm-es átütése elegendő volt, a kor bármely orosz harckocsijának megsemmisítéséhez akár 2-3 km-es távolságból, így a másik német elv érvényesült, miszerint képesek legyünk az ellenfél elpusztítására, mielőtt a lőtávolságán belülre kerülnénk. Ez a hihetetlen hatékony lőtáv hivatott megvédeni a CDL-t, az ellenséges harckocsiktól, persze ehhez kiváló felderítés és képzett személyzet is szükséges.

A jármű felkeltette a Hadvezetés érdeklődését, így meg is bízták a céget egy legfeljebb 40 tonnás, az előbb említett TD ágyújával és mobilitásával rendelkező ‘nehéztank’ gyártásával. A CDL sorozatgyártásának megkezdésére is volt kísérlet, de a képzetlen (kezelő)személyzetek, és az akkor szovjetekkel szemben egyáltalán nem biztosítható légifölény, miatt gyártását halasztgatták, majd végül törölték.

Lorraine 40t

A tank testének fejlesztéséhez a CDL megoldásait vették alapul. Az alváz majdnem, míg a meghajtás, motor, váltó, stb teljesen azonos az elődjével. Igaz a torony és a kisebb fejlesztések a harckocsi tömegét 40 tonnára emelték, de ez sem akadályozta, meg a Maybach motor 900 lovát a 60 km/h-s száguldásban. (Az átvett modulokkal a tulajdonságokat is átvette így azokkal nem kívánom újra fárasztani az olvasót)

Építés alatt

Tornyának a FAMH által épített (AMX-50-be is szánt) oszcilláló torony került, mely kitűnő forgási sebességgel, és -8/+15-ös vertikális kitéríthetőséggel rendelkezett. Ez mentesítette a Lorraine céget attól, hogy toronyfejlesztésbe is belekezdjen így jobban tudtak a tank egyéb aspektusaira koncentrálni.

Büszkén frissen a gyárból

Páncélzata itt is a gyalogsági fegyverek és a géppuskák ellen lett tervezve. A torony beépíthetősége miatt, a testet meg kellett hosszabbítaniuk, ami súlynövekedéshez vezetett, ezért az CDL-hez képest a frontpáncélból elvettek 10mm-t, hogy belül maradjanak a 40 tonnán. A tank testének páncélozottsága megegyezik az elődjéével.

Az FAMH torony felé támasztott elvárások az oszcilláló megoldás, az  ugyan úgy, kézifegyverekkel szembeni védelem, és hogy magába tudja foglalni a 100 mm-es ágyút, három legénységi tagot, és egy  7 löszeres “revolvertárat” tartalmazó ‘félautomata töltőrendszert’. Ezen tárat cserélni egészben lehetett, de szükség esetén, a töltőrendszer állásakor is lehetett bele a kilőttek hüvelye helyett éleseket helyezni.
A torony páncélzata megnevezve: elölről 45 mm 55 fokban döntve (~78), egy 30 mm-es toronygyűrűvel, a tornyot oldalról és hátulról szintén 30 míg felülről 20 mm páncél védi.

Az elfeledett reménysugár

Az ország NATO-ba való belépése derékba törte az ország harckocsiiparát. Az amerikaiak megkövetelték az egyenkomponensek használatát, amiket sem 40t-be sem az AMX-50-be nem lehetett beépíteni, így átálltak az olcsó és könnyen gyártható M46 és M47 Patton-ök rendszeresítésére. A Lorraine gyárnak a fejlesztés költsége miatt el kellett állnia a harckocsiipartól.

A francia tech-tree-t támogató csoport által készített rövid összegzés

Forrás: ISBN 978-2-7268-8369-3, Chars Francais, Char de 40 t. =