Kedves játékosok!

Nemrégiben jelentették be a Harci Helikopterek érkezését a War Thunder 1.81 “The Valkyries” frissétésével. Ez a frissítés hamarosan (valszeg szeptember közepe táján) megérkezik és ezzel együtt a helikopterek is. Ezért is ejtünk néhány szót a helikopterek repülési modelljéről és a fizikájukról.

Megismerheted, hogyan fognak repülni a helikopterek, és milyen erők hatnak rájuk, mindeközben és bemutatjuk neked, hogyan irányíthatod a helikoptered a különböző játékmódokban.

A Gaijin Entertainment már rendelkezik tapasztalattal a harci helikopterekkel való játék fejlesztésében – az Apache: Air Assault (A: AA) amelyet 2010-ben adtak ki. A 2017-es Áprilisi tréfa alkalmával ezeket a repülési modelleket fel is használták. Ez egy “egyszeri” eseményre elég volt, de a War Thunderben – mivel sok-sok helikopter fog bekerülni – ez a régi repülési modell nem igazán alkalmas a további használatra.

Tehát a jelenlegi fizikai motoruk követelményeinek megfelelő helikopterek bevezetése érdekében új szimulációs elemeket kellett bevezetniük: rotorok működését, gázturbinás hajtóművek eltérő karakterisztikáját, részletes átviteli berendezéseket és más fontos repülési vezérlési rendszereket – amelyeket már a repülőgépekhez is használtak részben.

Hogyan repül a helikopter? Repülés fizika a War Thunderben:

A helikopter – csakúgy, mint egy merevszárnyú repülőgép –  szárnyakkal, farokkal (néha csak irányító lapokkal) és törzzsel és mindegyikük specifikus aerodinamikai eszközökkel rendelkezik. Az emelő és a tolóerőt azonban egy fő forgórész hozza létre. Ellentétben a repülőgép propeller által biztosított tolóerővel, a fő forgórész tolóereje főleg felfelé van irányítva; kicsit balra-jobbra és hátrafelé; a fő forgórész körétől függően ez változhat, így a forgórésznek lendülete és “billentése” is keletkezhet.

Ez lehetővé teszi, hogy a fő forgórész létrehozza vízszintes mozgást is: előre / hátra, balra / jobbra mozogjon.

A helikopter története és működése:

A helikopter szó a görög helix (csavar) és pteron (szárny) szavakból keletkezett. Az első elképzelés egy emberszállító helikopterről Leonardo Da Vinciben fogalmazódott meg a 15. sz.-ban, de csupán a 20. sz.-ban, a motormeghajtású repülőgépek után kezdődhetett meg gyártásuk. Az első irányított repülést Raúl Pateras de Pescara végezte el Buenos Airesben 1916-ban, az első, hitelesen dokumentált, valóban stabil (megismételhető!) repülést pedig 1937-ben egy Focke által tervezett gép hajtotta végre. Az első stabil, sorozatban gyártott típust Igor Sikorsky tervezte. Az instabilitás, a nagy igénybevételek, az aeroelasztikus problémák miatt a helikopter – bár együtt startolt a repülőgéppel – közel 40 éves késéssel került üzemszerű használatba az ötvenes évektől.

A merevszárnyú gépekhez képest a helikopterek sokkal összetettebbek, drágábbak, körülményesebb a fenntartásuk és kisebb a teherbírásuk. Jelentős előnyük viszont, hogy a helikoptert a levegőben tartó felhajtóerő megteremtéséhez a helikopternek nem kell viszonylag nagy sebességgel mozognia, mint a repülőgépeknek: a helikopter képes egy helyben függeszkedni, hátrafelé haladni, és mindenek felett egészen kis helyen is le- és felszállni.

A helikopter olyan aerodinamikus légi jármű, amely motor segítségével forgatott szárnyakkal tudja önmagát a levegőbe emelni. Repülési magasságát és irányát nem szárnyakkal és vezérsíkokkal, hanem a forgószárnyak állásszögének változtatásával tudja szabályozni. A hagyományos, merevszárnyú repülőgépek azon az elven működnek, hogy a gép szárnyai fölött és alatt előrehaladás közben légnyomás-különbség alakul ki, így felhajtóerő képződik. A helikopter ugyanezt a fizikai elvet használja fel, azzal a különbséggel, hogy a rotorlapátokon képződik a felhajtóerő.

A rotor forgatásának a reakciónyomatéka azonban az ellenkező irányba forgatná a helikopter törzsét, ezért többnyire egy kisebb, vízszintes tengelyű hátsó rotort is használnak, ami ellensúlyozza a forgatónyomaték hatását, a másik mód az ellentétes forgás kiküszöbölésére, ha két egymás fölött, mellett, vagy mögött elhelyezett, ellentétes irányba forgó rotort alkalmaznak. Természetesen a helikopternek is irányíthatónak kell lennie. Ezt a problémát repülőgépeknél viszonylag könnyen meg lehet oldani vezérsíkokkal és kormánylapokkal, amik a légáramlat elterelésével megváltoztatják a haladási irányt. A helikopternél sajnos a kis sebesség miatt ez nem elégséges megoldás. A helikopter függőleges tengely körüli elfordulását a farokrotor állásszögének változtatásával lehet elérni. A duplarotoros gépeknél ezt a hatást a két rotor állásszögének eltérő változtatásával érik el. Ezeknek e vezérlése a pedálokkal történik.
(A Notar egy olyan különleges megoldás, amelynél a farokrotor aerodinamikai funkcióját a farokrészen, szabályozhatóan kifújt levegő látja el.)

A helikopter megdöntéséhez (előre, hátra) és az oldalazáshoz a rotorlapátokat az egyik oldalon megdöntik, megváltoztatják az állásszögét, így az egyik oldalon nagyobb lesz a felhajtóerő, mint a másikon. Ezt az eljárást ciklikus állásszög-szabályozásnak nevezik, melynek vezérlő eleme a ciklikus kar, azaz a pilóta előtti botkormány. A helikopter irányításának harmadik eszköze a pilóta bal kezével működtetett kollektív kar, amely az összes lapát állásszögét egyszerre változtatja, szabályozva ezzel a lapátok vonóerejét. A helikopterek rotorjait egy adott fordulatszámra tervezik, és ettől csupán néhány százalékkal szabad eltérni. A helikopter bár motor meghajtású jármű, képes a lapátok lendületét valamint a lefelé irányuló mozgást kihasználni, ilyen esetben a rotor magától, mintegy „szélmalomként” fog forogni. Ezt a módszert/jelenséget autorotációnak hívják, aminek köszönhetően a helikoptert nem működő hajtóművel is biztonságosan a földre lehet irányítani.

A helikopter irányítása a War Thunderben

A “teljes vezérlés” módban a játékos teljes, kézi vezérlést kap a gépen. Helikopterek, amelyek a valós életben automatizált trimmereket vagy stabilitást növelő rendszereket (SAS) használtak azok ezt meg is kapják a játékban és megkönnyítik az irányítást. A legtöbb helikopternek van egy pedál-trimmelője, amely segíti az irányítást, ha a kollektív magasság megváltozik.

A “Reális” módban a ciklikus és a pedálok a kívánt tengelyek közötti forgási sebességet állítják be, és a beépített Oktató elvégzi a szükséges manipulációkat, míg a kollektív kar manuálisan vezérelhető.

Az “egyszerűsített mód” ugyanaz, mint a realisztikus, csak egy különbséggel – “lebeg” funkcióval rendelkezik, amikor egy adott billentyűt lenyomva (alapértelmezés szerint “H”) a helikopter egy helyen “áll”, de képes minden tengelyen előre / visszafelé, fel / le / és balra / jobbra – a horizontális manővereket a ciklikus kar, a függőlegest pedig a kollektív kar irányítja. A talaj felszínénél a függőleges süllyedés sebessége automatikusan korlátozódik, hogy puha leszállást hajtson végre. A pedálok beállítják a forgási sebességet. Mozgatás nélkül képes lebegni, minden tengely semleges helyzetben van.

Az “Egér cél” módban a játékos beállítja a kívánt irányt, ahová a helikopter megfordul, és az Oktató irányítja a ciklikus kart és a pedálokat, hogy oda repüljön. A ciklikus kar és a pedálok vezérlésére szolgáló gombok kézi vezérléshez használhatók – a Realisztikus és az egyszerűsített módokhoz hasonlóan. A kollektív kar pedig kézzel vezérelhető. A “lebegés” funkció is elérhető.

A War Thunder 1.81-es frissítésében a helikopterek még egy Zárt Béta Teszt (CBT) módban lesznek csak elérhetőek. Szükséges tehát csomagokat vásárolni a használatukhoz.

Összes 1.81 frissítéssel kapcsolatos cikk!

Forrás: War Thunder, happycopter.hu