A Fokker D.XXI (D.21) a Fokker utolsó sorozatgyártásra került vadászgépe volt, harcolt Németország és a Szovjetunió ellen is, és eredményesen vette fel a harcot a második világháború elejének legfejlettebb repülőivel szemben.
A brit Dreadnought csatahajó híre bejárta a világot, nem csak a Távol-Keleten Japánt érte el, de a Atlanti-óceán másik felén az Egyesült Államokba is eljutott.
Az Imperatritsa Mariya (Mária uralkodó) a Gangut csatahajó Fekete-tengerre tervezett változata. Erősebb fegyverzettel és páncélzattal, viszont sokkal gyengébb mobilitással.
A Tsukuba volt, az első teljesen saját építésű japán cirkáló. Sebessége, fegyverzete és páncélzata, komoly tiszteletet érdemel, de hibái és a nemzetközi politika beárnyékolta sorsát.
Az Egyesült Királyság Dreadnought csatahajójának befolyása, még a (szintén) szigetország lévén hatalmas hajózási hagyományokkal rendelkező Japánt is elérte.
A Harrier forradalmasította a repülést függőleges felszállási képességével és fúvócsöves meghajtásával. Nem csoda, hogy több, mint fél évszázada teljesít szolgálatot.
A MiG-21 egy olyan repülőgép, amely teljesítményével világsikereket ért el, miközben exportra is tökéletesen alkalmas volt.
A Csendes-óceáni hadszíntér leggyorsabb rombolója, és a ‘torpedózás’ csúcstartója.
A Jaguar az első komolyabb (angol-francia) közös fejlesztési program eredménye volt, amely megmutatta az összefogás előnyeit és hátrányait is.
A Zara a Trento lassabb, de páncélozottabb “testvére” volt, kiváló védelme komoly fejtörést okozott a szövetségeseknek, de a hatalmas túlerővel nem tudott mit kezdetni.
Az F11F-1 egy kiváló szerkezettel rendelkező, kis méretű, de annál gyorsabb tengerészeti vadászrepülő volt, amelynek sorsát a ráerőltetett ‘motor’választások és a rossz időzítés pecsételte meg.
Az Arado 196 egy világháború előtti tengerészeti felderítőgép, amely feladatainak betöltésére olyan tökéletesen megfelelt, hogy még a ’60-as években is teljesített szolgálatot.
A Regia Marina (Olasz Királyi Tengerészet) az első világháború után fejlesztésbe kezdett, lecserélve a régi és elavult hajóikat, azonban be kellett tartaniuk az 1922-es Washingtoni határozatot, amely komoly megkötéseket rótt a hajóépítésre.
A Renault Char D2 a franciák egyik legújabb (közepes) harckocsija volt a háborúban, hírnevét arról szerezte, hogy Charles de Gaulle gyalogsági ezredét ilyen harckocsik támogatták, a német támadás alatt.
Az L-180 egy kiváló hatkerekű páncélautó volt, azonban négykerekű változata az L-185 már nem osztozott sikerességében. A Pansarbil ezen űrt töltötte be.