• Kibocsátó ország: Nagy-Brittania

• Gyártó: Hawker Aircraft Ltd.

• Alkalmazási terület: vadász, vadászbombázó

• Bevetési időszak: 1939-45

Tervezése, fejlesztése, története

A Hurricane volt a RAF első alsó szárnyas vadászgépe, amelyik képes volt 480 km/h sebesség felett repülni. Alkalmazkodó képességének és sokoldalúságának köszönhetően végigszolgálta a háborút.

Az angliai csatában -amiben igazán híres lett- a vadászszázadok több, mint 60%-a ezzel a típussal volt felszerelve, valamint az időszak német fél veszteségeinek több mint felét a Hurricane-k számlájára írhatták. Az angliai csata idején -mivel sebessége kissé elmaradt a Bf-109E sebességétől- elsősorban elfogóvadászként alkalmazták a támadó bombázók ellen. Észak-Afrikában vadászbombázóként és páncélosvadászként, a tengereken konvoj kísérőként lett még sikeres, a Távol-keleten éjszakai vadászként is szolgált és a szovjet légierőben is értékes szolgálatot teljesített.

Sydney Camm 1934 elejénelején tervezte a Hurricane-t és 1935. február 21-én írták alá az első példány megépítésére vonatkozó szerződést. Még ez év november 8-an repült az első prototípus (K5083) és a repülési kísérletek során elérte a az 504 km/h sebességet. 1936 novemberében 600 db-os megrendelés következett és ekkor kapta a Hurricane nevet is. Az első sorozat (Mk. I – Merlin II motorral-csakúgy mint a szintén Merlin motoros Spitfire-k esetében, a motor negatív-g (orr-ral erősen lefelé bólintó) manőver esetén leállt, mert az üzemanyag-adagoló nem tudta feladatát ellátni. Ez a probléma egészen 1941 elejéig fennállt) 1937 decemberében került a 111.századhoz csapatszolgálatra és a háború kitörésekor már 18 vadászszázadnál közel 500 db gép állt harca készen.

A gyártás 1940 közepén az Mk. IIB (12 db 7,7 mm-es géppuska) és az Mk. IIC (4 db 20 mm-es gépágyú) változatokkal folytatódott és ezek 1941 folyamán kerültek a vadászszázadokhoz. Ez a két verzió még két darab 113 kg-os bombát is tudott hordozni a szárnyak alatt. 1942 közepén jelent meg az Mk. IID két 40 mm-es fedélzeti gépágyúval -és persze erősebb szárnyakkal- alacsonytámadó-páncélvadász feladatokra. A nagyobb terhelés és légellenállás miatt a maximális sebessége 457 km/h-ra csökkent. Ez a változat még a pilóták számára is kihívást jelentett, mivel minden lövésnél 5 fokkal felemelte az orrát, így lövésenként a gépet korrigálni kellett, újra célzás volt szükséges. Mindezt képzeljük el 400+km/h sebességnél és ellenséges légvédelmi tevékenység közben, mikor a célunk minél több harckocsi megsemmisítése. Mindezek miatt a Hurricane Mk.IID páncélosok ellen nem volt igazán sikeresen alkalmazható.

Hurricane Mk.IID

1942 márciusában került a csapatokhoz a Hurricane Mk.IV (1620 LE-s Merlin 24 vagy 27 motorral) és szeptemberben ellátják irányított lövedékek indítására képes eszközökkel is. 2×4 darab RP–3 nem irányított rakétát kapott.

A haditengerészeti Hurricane Mk.IA (Sea Hurricane) egy átépített Hurricane Mk.I változat volt amelyet katapultberendezéssel indítottak. Legkevesebb 800 példányt építettek át ilyen célra. Először 1941-ben tűnik fel, mint konvoj kísérő vadászgép – Churchill  parancsára – hogy védje a hajókonvojokat a német Fw-200C Condor-k támadásaitól. Azonban a katapultberendezéssel indított angol gépek nem tudtak visszatérni a hajóra. Ha hatótávolságon belül volt repülőtér akkor ott szálltak le, ha nem akkor egy hajó közelében óvatosan (!) vízre szálltak és a pilótát onnan mentették ki. A konvojok védelme érdekében – illetve a németek elriasztása a támadásoktól – nem volt probléma néhány Hurricane elvesztése. De pont ezért a későbbikben a Sea Hurricane-okat póttartályokkal szerelték fel, emelkedéskor azt használták, majd az ellenséges gép megtámadásakor oldották csak. A típus a világ tengerein értékes szolgálatot teljesített.

Sea Hurricane

A Haditengerészeti légierő számára a értékesebb változatok sorozata az 1942-ben megjelenő Sea Hurricane Mk.IB-vel kezdődött, amely már el volt látva anyahajón történő üzemeltetésre alkalmas fékberendezéssel.

Típusváltozatok:

Hurricane Mk.I / Hurricane Mk.IIA / Hurricane Mk.IIB / Hurricane Mk.IIB Trop   Hurricane Mk.IIC / Hurricane Mk.IID / Hurricane Mk.IIE / Hurricane Mk.T.IIC /  Hurricane Mk.III /  Hurricane Mk.IV / Hurricane Mk.V /  Hurricane Mk.X /  Hurricane Mk.XI  /  Hurricane Mk.XII  /  Hurricane Mk.XIIA

Sea Hurricane Mk.IA /  Sea Hurricane Mk.IB / Sea Hurricane Mk.IC / Sea Hurricane Mk.IIC / Sea Hurricane Mk.XIIA

Hillson F.40 / Hurricane Photo Reconnaissance / Hurricane Tac R

Beépített fegyverzet

Brit alkalmazásban

• Vickers K 7,7 mm-es géppuska: 2×4 darab a főfutóakna mellett, további 2×2 darab opcionális (összesen 12 darab)
• Hispano Mk.II 20 mm-es gépágyú: 2×2 darab a főfutóakna mellett
• Rolls-Royce ágyú: 40 mm-es ágyú csövenként 12 lőszerrel (Hurricane IID változatokon, a Vickers S-szel váltották le)
• Vickers S 40 mm-es ágyú szárny alatti konténerben: 2×1 darab, csövenként 15 lőszerrel (Hurricane IID változatokon)

Belga alkalmazásban

4 darab 13,2 mm-es FN nehézgéppuska (csak három példányban)

Szovjet alkalmazásban

2 darab 12,7 mm-es Berezin UB nehézgéppuska és 2, vagy 4 db 20 mm-es SVAK gépágyú

• Bombák – 2×113 kg
• Rakéták  – 2×4 darab RP–3 nem irányított rakéta (Hurricane IIE és IV változatokon)

Műszaki adatok (Mk.IIB)

• Méretek: hossz 9,53 m; magasság 3,98 m; fesztáv 12,20 m
• Szerkezeti tömeg: 2560 kg
• Felszálló tömeg: 3740 kg
• Személyzet: 1 fő
• Motor: egy 1200 LE-s  Rolls-Royce Merlin XX típusú V-motor
• Hatótáv: 752km
• Teljesítmény: max. sebessége 542 km/h; csúcsmagasság 11000 m

Üzemeltető országok

• Brit Királyi Légierő – száműzetésbeni Csehszlovák Légierő, száműzetésbeni Jugoszláv Légierő, száműzetésbeni Lengyel Légierő, száműzetésbeni Norvég Királyi Légierő
• Brit Flottalégierő
• Új-Zélandi Királyi Légierő
• Dél-afrikai Légierő
• Szabad Francia Légierő
• Finn Légierő
• Görög Királyi Légierő – Az 1935 és 1973 között működő királyi légierő a világháborúban két RAF század keretei között üzemeltetett Hurricane-okat. Ezeket (I-es és II-es változatokat) Spitfire Mk.V-kel együtt a német invázió után kapták a brit újraszervezés során. Közel-keleti brit repülőterekről üzemeltették a repülőgépeket.
• Portugál Légierő – A semleges Portugália három században, három településen állomásoztatott a típusból: Lisszabonban (Lisszaboni védelmi század), az ország közepén Tacos-ban (BA 3) és Lisszabon mellett Otán (BA 2).
• Szovjetunió – Összesen 3082 darabot (más forrás szerint 2952 darabot) vettek át a kölcsönbérleti törvény keretében. Az első gépek 1941 szeptemberében érkeztek meg a Szovjet Haditengerészet Északi flottájának légi komponensébe és a Moszkvai légvédelem 6. vadászrepülő-hadtestébe. Ezt követően több más területen is bevetették a keleti fronton. 1943-ban kizárólag légvédelmi feladatokat láttak el velük. A típus egészen 1945 év végéig hadrendben maradt.
  
• Török Légierő – Az 1945. február 23-ig semleges Törökország a térség destabilizációja idején, a Görögországot érintő olasz és német invázió idején jelentős mennyiségű pénzösszeget költött légiereje fejlesztésére, számos vadászrepülőgépet vásároltak össze. Hurricane-ből az I-es és II-es változatokat kapták meg (1939–1940-ben), mellettük Spitfire-eket, P–40-eseket és MS.406-osokat is üzemeltettek, később P–47-eseket is.

Finn légierőben

Összesen 14 533 Hurricane és Sea Hurricane lett legyártva. A legtöbbet, 10030 db-t a Hawker készítette el az 1944-es gyártás leállításig, valamint leányvállalata, a Gloster Aircraft Company összesen 2750-et, az Austin Aero Company 300 darabot fejezett be. Kanadában az ontariói Fort Williamben települő Canada Car and Foundry gyártott le 1400 darabot, melyeknek típusjele a Hurricane Mk.X lett. Kanadában összesen 490 darab Mk.X-et, 150 darab Mk.XI-et, illetve ismeretlen mennyiségű, körülbelül 800 darab Mk.XII-t és Mk.XIIA-t építettek.

Belgium 1938-ban kötött szerződést a Hawker 80 darab Hurricane legyártására a Fairey belgiumi Avions Fairey SA gyárában, melyeket a Belga Légierő rendszeresített. Ezeket a repülőgépeket 4 darab 13,2 mm-es géppuskákkal tervezték felszerelni, azonban a német Blitzkrieg idején, 1940 májusában mindössze három épült meg és kettő repült ezekből a repülőgépekből ilyen felszereltséggel, további legalább 12 darabot a hagyományos nyolcgéppuskás változatban gyártott le az Avions Fairey a légierőnek. A Jugoszláv Királyság 1939-ben 100 darab Hurricane legyártását rendelte meg a Zmaj és a Rogožarski gyárak révén. Ezekből mindössze 20 épült meg 1941 áprilisáig, melyek közül egyet átépítettek és német DB 601 motorral szerelték fel, tesztrepüléseket hajtottak végre vele még ebben az évben.

Köszönhetően kis szerkezeti tömegének, erős szerkezetének és könnyű karbantarthatóságának, a Hurricane hosszú üzemeltetési idővel büszkélkedhet, a világháború – és az utáni időszak – több hadszínterén is alkalmazták.

Forrás: Kenneth Mudson: II.világháború repülőgépei, wikipedia, internet