Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves játékosok!

Az angol, Vickers által gyártott A1E1 “Independent” harckocsit fogjuk elemezni, amely egy tierI-es, aranyért megvásárolható premium áttörő harckocsi 1.3-mas BR-rel. (Aki siet az most ebben a hónapban Warbond ládából is kinyithatja)

Története

Az angolok az elsők voltak akik a harckocsik erejét felismerték, a ‘Nagy Háború’ után saját Mark típusaikat újabb áttörő járművekre akarták lecserélni, amelyek szintúgy alkalmasak az ellenfél árokrendszerein és beásott védelmein való áttörésre, és a gyalogsággal együtt mozogva azok számára fedezetet tudnak nyújtani a kézi lőfegyverekkel szemben.

A fejlesztés 1922-ben indult meg, a nagy marmagasság az első világháború tapasztalatai alapján feltétel volt, mint ahogy a maximális 9 láb szélesség is (ez a római kori szekérhúzó lovak fenekének szélességéből ered :P, [mai napig ez a vasúti szabvány]), hogy a harckocsit vasúton is lehessen szállítani.

Az első próbadarab 1926-ban készült el és Novemberben neki is láttak a beavatásához, amin fény derült a típus rengeteg problémájára.
A hosszúság/szélesség aránya túl magas volt, így szinte lehetetlen volt vele irány váltani, mind állásban, mind menetben.
A gumírozott görgők nagyon hamar elkoptak így azokat acélra kellett cserélni.
A harckocsi túl nehéz volt, egy erősebb fékezésnél (a fékezőrendszert egy 16 inches(406.4 mm) tengerészeti ágyú csövéből csinálták, hogy elég ereje legyen), volt hogy a felfüggesztés kiszakadt a testből.
A nagy súllyal a váltónak is meggyűlt a baja, ezért újat kellett rá tervezni ez 1928-ban lett kész. A sok módosítás az eredeti 27 tonnás tömeget 32-re emelte.
A motorja 20 liter motorolajat ‘evett meg’ óránként, ezt 1935-re sikerült javítani, de arra már a harckocsi elavultnak számított a vetélytársaival szemben.

A tervezetet 1936-ban feladták, a harckocsi ma is megtekinthető a Bovingtoni Harckocsi Múzeumban.

Habár csak egy darab készült, így is otthagyta lenyomatát a világ páncélosfejlesztésében. Formája és kialakítása forradalmasította az áttörő harckocsikat. A német Neubaufahrzeug, és az szovjet T-28, T-35 és T-100 is az Independent alapján készült, a T-28 az egyik legeredményesebb harckocsi volt a németek elleni védelemben a Barbarossa hadművelet során, kiemelkedett szovjet oldalon megbízhatósága, menetstabilitása és a többihez viszonyítva ritka meghibásodási hajlandósága miatt.

Játékban

Fegyverzet

1 x 47 mm Ordnance QF 3-pounder cannon
4 x 7.7 mm Vickers machine gun

Fő fegyverzet:

• Lőszer kapacitás: 201 lőszer (181, hogy a toronyba ne legyen)
• Ágyú süllyedés: -4°
• Ágyú emelkedés: 20°
• Torony forgási sebesség: 5.9°/s (alap), 8.2°/s (fejlesztve)
• Töltési sebesség: 3.9s (alap), 3s (ace)

Kiegészítő fegyverzet:

• Lőszer kapacitás: 4000 lőszer/géppuska

AZ A1E1 ágyújára nem lehet panasz, gyorsan tölt, átütése mindenre elég és a sebzése is megfelelő, 1-2 lövéssel ki tudjuk végezni az ellenfelet. Toronyforgásának sebessége szintúgy kielégítő, a vertikális kitéríthetőségével negatív és pozitív irányban is lehetnek problémáink, első a dombokról való ‘lenézést’ míg második a légvédelmi funkciók betöltését nem engedi meg számunkra.

A harckocsi áttörő feladatokra készült főleg gyalogság ellen, ahol a 4 db géppuska jó szolgálatot tehet, itt a játékban csak dísznek jó, mivel nagyon alacsonyan helyezkednek el, ezért még a nyitott ellenfelek ellen is csak korlátozottan használható.

Védelem

A harckocsi páncélzata 1926-ben még talán jó volt, illetve a fő feladatát a kézifegyverek elleni védelmet még később is ellátta, azonban az 1936-39-es harckocsiágyúk ellen már semmit nem ér.

Szemből majdnem mindenhol 28 mm, ami szó szerint semmi ellen nem véd meg minket a kis géppuskákon kívül. Nem csak a német, de még a szovjet gépágyúk számára is egy tárból kivégezhetőek vagyunk, az amerikai “gyorstüzelő” (37 mm) harckocsiágyúval szemben pedig esélyünk nincs. Talán csak az M2A2 és a H 35 nem tudja a páncélunkat szemből beütni, de ezekkel igen ritkán fogunk találkozni, mivel senki nem játszik velük. (nem véletlenül)

A kis géppuskatornyokat 13 mm páncél védi ugyan úgy, mint a harckocsi oldalát és hátulját, igaz oldalt még van egy + 10 mm-es lemez ami rétegelt páncélként is szolgál, ez jó szolgálatot is tehetne, de a tierben használt 150 mm-es tarackok ellen nem elég, a többi ellenfél pedig köszöni szépen, de AP-t fog használni ellenünk.

A 8 legénységi tag talán üdvözítőnek tűnhet azonban még maxra húzott legénységi életerő (HP) esetén is 1-2 bekapott találat után mind meghal, így ez sem javítja a harckocsi tűrőképességét.

Felülről csak 8 mm páncél védi, így a 12 mm vagy annál nagyobb fegyverrel rendelkező repülő pillanatok alatt elintézik, és nincs mód az ellenük való védekezésre.

Mozgékonyság

Itt jön a legnagyobb hiba, ami a legtöbb szenvedést okozta a valóság mellett, a játékosok számára is: a 350 lóerős Armstrong Siddeley V12-es motorja. A motort a gyártó tigrisnek is becézte, de (szerintem) még kiállítani sem alkalmas, nem hogy járműbe szerelni, 30 tonnás harckocsinak meg egyenesen bűncselekmény, ilyen motort adni.

Egy dolog, hogy a megkötés az volt sebességben, hogy a gyalogsággal tudja tartani a lépést, de hogy ezalatt több kenőolajat megeszik, mint üzemanyagot?! Arról már ne is beszéljünk, hogy amit gyorsulásnak kéne hívnunk, az nem létezik, vagyis kis mértékben igen, de azt (enyhe szóval) félrevezetés lenne gyorsulásnak nevezni.

A játékban a javított váltós változat van, így végsebességünk még egészen elfogadható, ha van egy pár kilométeres egyenes szakasz, ahol fel tudunk rá gyorsulni, illetve a hajóágyú anyagából készült fékrendszer egy pillanat alatt megállít bennünket, ha arra van szükség, bár ha egyszer megállunk, akkor újra mozgásba lendülni, nagyon nehézkes feladat, úgyhogy a W-ről az ujjunkat csak a legritkább esetekben akarjuk levenni.

Fordulási képességéről szintén csak rosszat lehet mondani, bár a játék fizikai hiányosságait, itt ki lehet használni, nagy sebességen láncféket használva még irányítható is, de arra figyeljünk, hogy ilyenkor sebességünk is leesik.

Fejlesztés/Legénység

Szerintem itt kérdés nincsen, legfontosabb a tank driving. Másodiknak a reloading-ot mondanám. A vitality és a field repair magától értetődőnek tűnhet, azonban, a legtöbb bekapott lövés esetén vagy meghalunk vagy csak a kivégzésünkre várunk, úgyhogy mindkettő csak az előzőek után.
Mivel prem ezért az alkatrészek kifejlesztésével nem kell foglalkoznunk.

Előnyök, hátrányok

Előnyök

• Kiváló ágyú
  • Jó sebzés
  • Gyors újratöltés
  • Majdnem minden ellen elég átütés (B1 bis és ter ellen csak hátulról)
• Viszonylag elfogadható végsebesség

Hátrányok

• Gyorsulás?
• Nincs páncélzat
• 1-2 bekapott találat esetén már halottak vagyunk
• Gyorsulás???
• Nem tud fordulni alacsony sebességen
• B1-ek ellen esélyünk nincs
• Repülők felülről pillanatok alatt szétszedik és nem tudunk ellene védekezni
• A gépfegyverek túl alacsonyan vannak, így a nyitott harckocsik ellen sem tudjuk őket használni.
• Mit jelent az hogy gyorsulás?!

Játékstílus

A vele való játékot nagyon egyszerűen össze tudom foglalni, el kell indulni az ellenség fele, és mindig előbb lőni, ha ez nem sikerül halottak vagyunk. Persze tapasztaltabb kezekben az ágyú pozitív tulajdonságai miatt veszedelmesebb harckocsi is lehet, mivel a tierjében nagyon sok a kezdő. Persze a legtöbb ember csak azért megy vissza ezen tierekbe játszani, mert elege van a játékban nagy szinten tapasztalható bs-ektől és a sok csalóból, nekik nem ajánlom ezt a harckocsit annyira.

Az A1E1 Independent legnagyobb hátránya, hogy nem harckocsi csatákra lett tervezve, illetve hogy nála 10 évvel fiatalabb ellenfelek ellen kell harcolnia. Egyik sem éppen előnyére válik, egy olyan játékban ahol van gyalogság talán eredményesebb lenne, itt a War Thunderben inkább csak a fanatikusoknak és a gyűjtőknek tudom ajánlani.