Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves olvasó!

A Yūgumo volt Japán egyik legsokoldalúbb kistestű rombolója a második világháború alatt. Szinte minden feladatkörben megállta a helyét, semmilyen ellenfél nem tudta zavarba hozni. Majdnem a teljes csendes-óceáni háborút végigharcolta, az utolsó Nagasaki-nál süllyedt el 1945 tavaszán.

Története

A világháború előtt a Kagerō volt Japán egyik fő rombolója az adott kategóriában viszont az erős szél a nyílt vizeken az irányítását is nehézkessé tette, illetve légvédelme az új, korszerű vadászokkal szemben már nem tudta felvenni a lépést. Ez felélesztette a fejlesztés szükségességét.

Az új romboló fejlesztésének programját 1939-ben hirdették meg, az osztály (és első darabja) a Yūgumo [Esti felhő] nevet kapta, amit 1940 nyarán tettek vízre.

A hajó teste lényegében megegyezett a Kagerō-vel, ami azt jelenti, hogy az 1928-as ‘design’ annyira jól sikerült, hogy még a második világháborúban is dominált, az elrendezésében és felépítményében kicsit változtattak, illetve az orrát megnyújtották, hogy az erős széllökések se nehezítsék az irányíthatóságát, emellett az aero- és hydrodinamikája is javult, ez pedig pozitív hatással volt, mind gyorsulására, mind végsebességére.

A hajót három helyen, Osakán, Uragán és Malzurun gyártották, az eredeti 14 db 1939-es rendelés után rendeltek további 16 db-ot 1941-ben és további 8 db-ot 1942-ben. Ezekből gazdasági problémák és más hajók favorizálása miatt csak 19 darab készült el. A különböző gyártók és megrendelések miatt, szinte mindegyik egyedi volt, főleg felépítmény kialakításban és kábelezésben tértek el egymástól, de kisebb eltérések még a hajótesten is megfigyelhetőek.

Tulajdonságok

A változtatások csak alig félszáz tonnával tették nehezebbé a Yūgumo-t elődjénél, az így kapott 2,000 tonnás tömeget 3 db Kapmon boiler és 2 db Kanpon turbina (GTU) összesen 52,000 lóereje 65 km/h-s sebességre tudta felgyorsítani.

A hajón átlagosan 220-250 fő szolgált, hatótávolsága 30 km/h-s sebességen elérte a 10,000 kilométert.

Fő fegyverzete 6 darab (3*2) 127 mm-es (5 inch-es) tengerészeti ágyú volt, amely robbanó és páncéltörő, illetve közelségi robbanó lövedékekkel is rendelkezett, így bármilyen célpont ellen sikeresen fel tudta venni a harcot.

Az elsődleges cél a hajó légvédelmi képességeinek feljavítása volt. Ehhez az elődnél is ismert 6 darab ágyú új tornyot kapott. Az úgynevezett ‘D torony’ képes volt az ágyúkat akár 75 fokos szögben is az égnek emelni. A három toronyból egy a hajó elején, míg kettő a hajó hátsó részén kapott helyet.

A kisebb légi célpontok elpusztítása, a Kagerō-re is utólagosan felszerelt, két dupla 25 mm-es type 96 gépágyú feladata volt. A type 96 nagyon elterjedt légvédelmi fegyver volt az egész Csendes óceán japánok uralta felén.

Eredete a francia Hotchkiss 25 mm-es légvédelmi gépágyú, aminek tervét a japánok 1935-ben vették, hogy azzal lecseréljék az akkorra már elavult 40 mm-es Vickers “pom-pom” ágyúkat.
Elsődlegesen type 94 néven kezdett, folyamatosan fejlesztették végül a type 96 szinte minden japán szigeten és a legtöbb hajón megtalálható volt, kiváló tulajdonságainak köszönhetően, mint a 200-260-as percenkénti tűzgyorsaság, az akár 5-6 km-es hatékony lőtáv. és a hatalmas pusztítóerejű robbanólövedék, amik a világháború legjobb légvédelmi ágyúi közé emelte.
Persze a gépágyút lehetett páncélozott célpontok ellen is használni, ha a szükség úgy adta. A páncéltörő lövedékének hatékony lőtávolsága 3 km volt, páncélátütése (100 m, 0°, ?%) 42 mm.

További fegyverzetét 8 torpedóvető cső és 36 tenger(felszín)alattjáró elleni bomba adta. A torpedóvetők egyenként kétszer való újratöltésére volt lehetőség.

Szolgálat

A tornyok fordulási és ágyúemelési sebessége bombázók ellen még megfelelő volt, de a hajókat marcangoló vadászok ellen már kevésnek bizonyult, a közel cikázó vadászok bemérése pedig korszerű célkövető rendszer hiányában lehetetlen volt.

Ezen problémát a japánok a dupla 25 mm-es gépágyúk triplára cserélésével, és továbbiak felszerelésével próbálta orvosolni. A végére már egy rombolón több, mint 20 darab 25 mm-es foglalt helyet.
A legkésőbbi darabokra az egyre növekvő amerikai légifölény miatt, ’43-’44-ben további 13 mm-es nehézgéppuska állásokat, és elfoglalt amerikai 12.7 mm-es géppuskákat szereltek.

Ahogy a japánok találták fel a legújabb radar és felderítőrendszereket szerelték fel (cserélték le) szervizkor a rombolókra, emellett a további rendszerek, a fegyverzet, a páncélzat és egyéb aspektusokat is a hajókon folyamatosan toppon tartották, így a Yūgumo osztályú hajók sosem váltak elavulttá. Sajnálatos módon a háborút egyik sem élte túl.

A hajók pontos történetét, szolgálati naplójukat és egyedi jellemzőiket külön cikkben fogjuk tárgyalni, amely (valószínűsíthetőleg) ‘szolgálati napló’ néven fog megjelenni.

Játékban

A War Thunder-be a 1.89-es frissítéssel érkezik a második Yūgumo premiumként. Az elsőt a tengeri csatát próbálóknak hozták be majdnem két évvel ezelőtt.

Az elsö valószínüleg az osztálynév hordozó Yūgumo lesz, az elsö elkészült darab a 19-böl, de ez sem az 1939-es fegyverzettel rendelkezik, habár gépágyúinak száma nem éri el a premiumét, de így is komoly erőt tud képviselni.

A megvásárolható hajón, amely a Kiyoshimo nevet viseli, 24 darab 25 mm-es gépágyú lesz. Komoly fegyverzete és jó mobilitása alapján a kedveltebb rombolók csoportjába fog tartozni.

Aki szeretné megvásárolni, most 50 euróért megteheti. A Sparvieroval együtt pedig van közös csomag 56 euróért.

Bármelyik csomag megvásárlása azonnali jogosultsággal is jár az 1.89-es frissítésben érkező japán hajós fejlesztési fa azonnali fejlesztésére.