A Regia Marina (Olasz Királyi Tengerészet) az első világháború után fejlesztésbe kezdett, lecserélve a régi és elavult hajóikat, azonban be kellett tartaniuk az 1922-es Washingtoni határozatot, amely komoly megkötéseket rótt a hajóépítésre.
A Deutschland még az első világháború szellemében, páncélhajónak épült, a két világháború között páncélozott cirkáló besorolást kapta, ami később a nehézcirkálók alosztályává vált.
A KMS Prinz Eugen azon kevés német hajók egyike, amely túlélte a világháborút. Kiváló összhangra talált benne a mozgékonyság, a tűzerő és a védelem.
A Pensacola volt az első amerikai cirkáló, amely betartotta a Washingtoni egyezmény megkötéseit, lássuk mi lett belőle.
USS Lexington (Lady Lex) Lexington 1916-ban lett engedélyezve, mint a legelső hajója az új Lexington-osztályú csatacirkálóknak. Miután az USA belépett az 1. vh-ba a hajó építése elhúzódott, mivel elsőbbséget kaptak az ellátó hajók és rombolók. A konfliktus vége után a hajón végre megkezdődtek a munkálatok a Fore River […]
Németország első nehézcirkálója, a leghosszabb életűt (Prinz Eugen) atombomba vitte a sírba.
A japánok az első világháború után teljes flottájuk felújításába kezdtek. A Furutaka is az ekkor megkezdett új hajók közé tartozott, amit ereje miatt nehéz cirkálónak soroltak be a nyugatiak, annak ellenére, hogy könnyebb volt, mint az ellenfél oldalán található könnyűcirkálók.