A BI habár sosem került tömeggyártásra, de mint az első szovjet rakétameghajtású repülőgép, komoly hatása volt a későbbi fejlesztésekre, próbái alatt pedig még több repülési jelenséget is felfedeztek.
A Csendes-óceáni hadszíntér leggyorsabb rombolója, és a ‘torpedózás’ csúcstartója.
A Jaguar az első komolyabb (angol-francia) közös fejlesztési program eredménye volt, amely megmutatta az összefogás előnyeit és hátrányait is.
A Zara a Trento lassabb, de páncélozottabb “testvére” volt, kiváló védelme komoly fejtörést okozott a szövetségeseknek, de a hatalmas túlerővel nem tudott mit kezdetni.
Az F11F-1 egy kiváló szerkezettel rendelkező, kis méretű, de annál gyorsabb tengerészeti vadászrepülő volt, amelynek sorsát a ráerőltetett ‘motor’választások és a rossz időzítés pecsételte meg.
Az Arado 196 egy világháború előtti tengerészeti felderítőgép, amely feladatainak betöltésére olyan tökéletesen megfelelt, hogy még a ’60-as években is teljesített szolgálatot.
Az F-104 Starfighter egy magas teljesítményű gép volt, aminek azonban gyakori meghibásodása következtében legtöbben a nagyon magas okozott halálozási arányára emlékeznek.
A Regia Marina (Olasz Királyi Tengerészet) az első világháború után fejlesztésbe kezdett, lecserélve a régi és elavult hajóikat, azonban be kellett tartaniuk az 1922-es Washingtoni határozatot, amely komoly megkötéseket rótt a hajóépítésre.
A Renault Char D2 a franciák egyik legújabb (közepes) harckocsija volt a háborúban, hírnevét arról szerezte, hogy Charles de Gaulle gyalogsági ezredét ilyen harckocsik támogatták, a német támadás alatt.
Svédország mindig is fontosnak tartotta az önjáró gyalogságtámogató, tüzérségi járműveket. Ez az ’50-es ’60-as években sem volt másképp.
Habár tulajdonságokban jobban hasonlít a Zrínyire (Zrínyi II), története szinte teljesen megegyezik a Hetzer-ével.
A L-10 kifejlesztése után a svédeknek újabb, még elrugaszkodottabb, újító gondolata támadt, és öltött testet az L-30 és L-80 képében.
A Pensacola volt az első amerikai cirkáló, amely betartotta a Washingtoni egyezmény megkötéseit, lássuk mi lett belőle.
A Reggiane megoldása a világháború legjobb vadásza címére, versenyben az olasz C.205 és G.55, illetve a német Bf 109 G és a brit Spitfire repülőgépekkel.
A japánok az első világháború után teljes flottájuk felújításába kezdtek. A Furutaka is az ekkor megkezdett új hajók közé tartozott, amit ereje miatt nehéz cirkálónak soroltak be a nyugatiak, annak ellenére, hogy könnyebb volt, mint az ellenfél oldalán található könnyűcirkálók.