Landsverk Pansarbil Lynx (Hiúz)
Az L-180 egy kiváló hatkerekű páncélautó volt, azonban négykerekű változata az L-185 már nem osztozott sikerességében. A Pansarbil ezen űrt töltötte be.
Az L-180 egy kiváló hatkerekű páncélautó volt, azonban négykerekű változata az L-185 már nem osztozott sikerességében. A Pansarbil ezen űrt töltötte be.
Svédország mindig is fontosnak tartotta az önjáró gyalogságtámogató, tüzérségi járműveket. Ez az ’50-es ’60-as években sem volt másképp.
Svédország a ’30-as évek elején a harckocsik mellett a páncélautó fejlesztésben is élen járt. Ennek példája az L-180, amely feladatkörök sokaságát volt képes betölteni.
Habár tulajdonságokban jobban hasonlít a Zrínyire (Zrínyi II), története szinte teljesen megegyezik a Hetzer-ével.
A L-10 kifejlesztése után a svédeknek újabb, még elrugaszkodottabb, újító gondolata támadt, és öltött testet az L-30 és L-80 képében.
Az L-10 sikerei és tapasztalatai lendületben tartották az AB Landsverk-et, akik továbbfejlesztve az elődöt megalkották az L-60-at, a háború előtti időszak talán legsokoldalúbb harckocsiját.
Az első világháború után Svédország a németek kedvenc jármű- és harckocsifejlesztési helyévé vált, kikerülve ezzel a Versailles-i békediktátumot.