A csata a keleti fronton történt a Barbarossa hadművelet részeként. Maga Vitebsk egy több, mint ezer éves Fehérorosz (Belorus) nagyváros, többszázezres lakossággal.

A várost a németek 1941 júniusában foglalták el, a Smolensk bevételét megcélzó hadművelet részeként (Ez végül ’41 júliusra sikerült). Smolensk azért volt fontos, mivel a kaput jelentette Moszkva felé, elfoglalásával egyenes út vezette a németeket a Szovjeunió fővárosában.

A játékban csatába vihető járművek:

A lista nagyjából történelmileg hiteles, a szovjet oldalról nagy hiányzó a Rata (I-16) és a KV-2, de T-28, T-26-4, SU-5-1 vagy ZiS-30 is lehetne kor alapján, habár a legtöbb nem harcolt ott, sőt a ZiS-30 csak Smolensk-re készült el, német oldalról a Marder-ek, a StuG, és a 7.5 cm-es löveg hiányzik nagyon. Problémák miatt, a komolyabb tömeggyártás utóbbinál csak ’41 őszén indult meg, így azokból csak korlátozott számú harckocsi volt a német hadseregben. Repülök terén a németektől az újabb Stuka változatok, a Heinkel 111 és Junkers 88 bombázók, illetve a Bf Friedrich és FW 190 A-1 vadászok hiányoznak.
(Azt már csak félve teszem hozzá, hogy A-2 és A-3 is volt, az A-3 pedig majdnem teljesen megegyezik az A-4-gyel, így akár FW 190A-4 is lehetne, habár az csak ’42-ben került sorozatgyártásra.)

Az eseménynek egyetlen feladata volt, amit maga a Führer mondott el vezetőinek a hadjárat előtt három nappal, “kifárasztani” a szövetséges csapatokat. A németek még ekkor is abban reménykedtek, hogyha sikerül megállítaniuk a szövetséges támadóhadjáratot, akkor azok el fognak fogadni, egy Németország számára kedvezőbb békeajánlatot, mint az ország teljes feladása.

A német csapatokat Johannes Blaskowitz és Heinrich Himmler vezette, míg velük szemben is hatalmas koponyák, Dwight D. Eisenhower és George S. Patton álltak, illetve a kiérdemelt ismertséget szerzett hetedik hadsereg. A támadás helye a francia határ felső része volt, a németek célja pedig Elzász állam/tartomány (legalább a Saarbrücken és Straßburg közti részének) elfoglalása volt. Elzászt függetlenségének megszűnése óta folyamatosan foglalták el egymástól a németek és a franciák, népessége a mai napig kevert, bár a háború utáni kitoloncolások illetve a háború vége elött a német lakosság az ország középső részébe való menekülés miatt a németek száma mára megcsappant.

A németeknek újra át kellett törniük a Maginot vonalat (a háború elején is megtették, nem csak az Ardenneken jöttek át), majd meg kellett küzdeniük, a háború egyik legnagyobb és legjobban felszerelt ellenfelével. Kezdeti sikereik csak rövid ideig tartottak, a felvonultatott több, mint 1000 repülő sem bírt az amerikai légierővel, mindegy volt hány gépet lőnek le, az amcsik folyamatosan pótolni tudták azokat. Földön pedig a már tapasztalt katonai vezetők, azonnal reagáltak, és a kifáradt, harcok alól felmentett csapatokat azonnal Elzászba vezényelték a hetedik hadsereg megsegítésére.
Az erődítményvonal súlyosan lelassította a német csapatokat Rittershoffen Hatten települések bevétele hatalmas fáradtságba került. Ez elég időt nyújtott az amerikai csapatoknak Hagenau-nál rendezödni, és habár a Moder folyó nyugati partját főleg a frontszolgálatról visszahívott megfáradt csapatok védték, a harci kedvet helyettesítették tapasztalattal, és tartották Hagenau-t egészen a felmentősereg érkezéséig. A németek kevesebb, mint egy hónappal az ellentámadás indítása után, 1945 január 25-én elkönyvelték sikertelenségét, és visszahúzódtak a Rajna védelmére.

Amerikai oldal

Német oldal

Az előzővel ellentétben ez a járműkiosztás már sokkal jobban tükrözi a valós állapotot (nyilván a szovjet/orosz fejlesztő a szovjet felet kicsit felerősíti), talán legmeglepőbb a Tigris hiánya, de a valóságban az ott harcoló német csapatok közül csak a 25. Páncélgránátos Hadosztály rendelkezett minimális számú Tiger-rel, a fő ütőerőt közepes és páncélvadász harckocsik alkották, ami a játékban is szimbolizálva van. A németek számára a gaijin még a félelmetes Jagdtiger harckocsit is engedélyezte, amit az amerikai ellenfelek, szinte csak oldalról tudnak megsemmisíteni. Persze az amcsik legfőbb ütőereje a játékban az M18 Hellcat lesz, amely pont ilyen feladatokra kiváló. Legnagyobb kérdés, a harckocsik éledési költsége, és a repülök csatabefolyásoló ereje lesz, az amerikai páncélvadászok nyitott tornyukkal egyértelmű célpontok a német vadászok számára, míg a német harckocsikat a játékban elég könnyű felülről géppuskával megsemmisíteni. Utóbbi persze nem valami valóság/történelemhű, de ez egy játék. (Én legalábbis nem hiszem és nem is olvastam, hogy az amerikaiak fő módszere a német Panther, PzIV, Stug és egyéb harckocsik megsemmisítésére, azok repülőről való géppuskázása volt.)

Az ötödik eseményre drasztikusan növelték a párducok számát, így a kamikazeakciók miatt már így is erős német oldal még dominánsabbá vált. Az NPC irányzók viselkedését is megváltoztatták, most már nem fognak átlőni tárgyakon, de sokkal pontosabbak lesznek.
További változások a harckocsi listán, hogy sokkal kevesebb 76-os Sherman lesz, ezek helyett 75-ösöket kapunk. Csökkent a Hetzer, a Nashorn és a PzIV száma is, de ezeket párducokkal, illetve párduc és tigris testre épült páncélvadászokkal pótolták. (JägdPanther, JägdTiger)

A normandiai partraszállás csak Franciaország megszállásának/felszabadításának kezdete volt, ha a szövetségesek nem tudják megvetni lábukat a kontinensen, akkor esélyük sincs a német hadigépezettel szemben a nyugati fronton. Ezt persze ők is jól tudták, ezért feladatuk egyszerű volt, bármilyen áldozatok árán, de beljebb kell hatolniuk Európa szíve felé.

A németek ennél sokkal óvatosabbak voltak. Mivel nem tudták az amerikaiak tervét ezért komolyabb ellentámadás kialakításáig visszavonták a frontról harckocsiik nagy részét félve, hogy azok a folyamatos légitámadások következtében nagyobb károkat szenvedhetnek. A szövetséges előretörés sebességét, azonban alábecsülték, az amcsik már olyan közel kerültek a támogató állomásokhoz és járművekhez hogy azok ellen fosztogató műveleteket is tudtak végezni, a megfogyatkozott számú német védelem ezek megakadályozására csak korlátoltan volt képes.
A német oldalon két álláspont ütközött, az egyik, hogy egy masszív ellentámadással mindent mozgósítva üldözzék ki a szövetségeseket Európából (a kontinensről); a másik egy sokkal óvatosabb álláspont volt, amellyel a lerombolt német infrastruktúra miatt lelassult ütemű gyártósor is tudja pótolni az elveszett eszközöket.

Caen a többi nagyvárossal egyetemben félig harcmentes zónának számított a háborúban, ez 1944 nyarán megváltozott, a város szövetséges bombázók porig rombolták a földi támadás előtt, előkészítő akció nevén. A 60,000 lakos megharmadolódott, egy részük életét vesztette a többi elmenekült.
A németek kisebb csatákat hiába nyertek, és az ott részt vevő kanadai és brit harccsoportok hiába vesztettek annyi embert, amennyivel a csatát kezdték (sebesülés miatt lábadozókat is belevéve), a harcok végére, 1944 augusztusra, háromszor annyi szövetséges katona volt Caen körzetében, mint amennyi az ostrom kezdeténél.

Szövetséges oldal

Tengelyhatalmi oldal

Az első csata nagyon messze állt a valóságtól, az oroszok túlságosan erősek voltak (bár orosz a játék, szóval ez megérthető). A második már történelmileg hitelesebb volt, viszont itt a repülök arcade-os irányításuk miatt ki tudták használni az ellenfél főképp nyitott vagy felülről csak könnyen páncélozott harckocsijainak legnagyobb hátrányát. A németek csak folyamatosan repülőbe spawnolással és az ellenségbe bombával való belezuhanással (kamikaze) meg tudták nyerni a csatákat.

Reméljük a gaijin folyamatosan tanul a hibákból és mostanra olyan csatákban tudunk majd küzdeni, ahol egyik oldal sem lesz döntő módon erősebb a másiknál.

A Churchill páncélja, a Typhoon gyorsasága és az angol harckocsik Sabot lövedéke komoly veszélyt jelent majd a német csapatokra, akik viszont megtartják a földi egységekre kifejezetten veszélyes bombaterhű repülőiket az előző eseményből, és mellé megkapja a méltán tisztelt ‘Tigris’ harckocsit a ‘Párduc’ közepes harckocsi és páncélvadász mellé, nekik a StuG és a Pz IV megfelelő támogatást tud nyújtani, a két légvédelmi teherautó pedig a repülők mellett az ellenséges harckocsikra is komoly fenyegetést jelent, főleg a ‘FlaKTruck’ a 8.8-as ágyújával, amivel 5 másodpercenként tudja osztani, a minden harckocsira életveszélyes lövedékeket, persze a szövetséges repülők ezen két nyitott teherautóra legalább ugyan ennyire veszélyesek.

El Alamein az Észak-Afrikai Hadszíntér egyik legfontosabb csatájának helyszíne volt. A település a határa Egyiptom lakható területének, és ezzel a kapu a nyugati kapu az ország szívébe.1942 nyarán itt állították meg a Rommel előretörését, majd ősszel a második csatával elindult Montgomery ellentámadása.

Észak Afrika birtoklása, mindkét fél számára nagyon fontos volt. A németek fel akarták számolni az ottani lend-lease útvonalakat, amik kulcsfontosságúak voltak a szovjetek számára, hogy ki tudjanak tartani a tengelyhatalmak elsöprő erejű technikai fölényével szemben, illetve a korlátolt mennyiségű olajforrásaikat is bővíteni tudták volna.

A szövetségeseknek ezek megakadályozása volt az elsődleges feladat, nem volt tudható, a szovjetek ki tudnak-e tartani a lend-lease nélkül egy olajban már jobban bővelkedő Németországgal szemben. Ezek mellett pedig a Földközi-tengerért folytatott harchoz is kellett számukra közelben baráti kikötő, amihez meg kellett tartani Alexandriát, Tunézia és Líbia kikötőinek elfoglalásával esélyeik pedig még tovább nőhetnek.

A csatában főképp német és olasz, illetve angol és ausztrál csapatok vettek részt, ezek mellett kisebb afrikai csapatok is harcoltak a németek oldalán, míg a szövetségesek Indiából hívott katonákkal bővítették soraikat. Francia katonák mind a két oldalon harcoltak.

A csatában lassan haladtak előre a szövetségesek, ez számbeli fölényüknek, és annak köszönhető, hogy a tengelyhatalmaknak többször is átcsoportosításra volt szüksége, a harckocsik aránya a csata tizedik napjára már 10 volt az 1-hez, a szövetségesek javára, annak ellenére is, hogy a kezdeti napokon felszerelésük és harckocsijaik majdnem felét elvesztették pótlásra mindig érkezett hadianyag, míg a németek semmi utánpótlásban nem részesültek, ezért tovább harcolni, csak az ellenfelüktől elfoglalt eszközökkel tudtak.

A parancs világos volt, kitartani az utolsó emberig, a tervek szerint Stalingrád, hamarosan elesik, ezután érkezik a felmentősereg, azonban pontosan jól tudták Afrikában, hogy az oroszok minden emberüket a frontra dobva a végsőkig harcolnak, így nagyon sok időbe fog telni a város elfoglalása, addig ők nem fognak tudni kitartani.
Végül a olaszok és franciák délen teljesen felmorzsolódtak, a bekerítéstől félve a, parancs ellenére is, a tengelyhatalmi csapatok visszavonulni kényszerültek, de a folyamatos utánpótlásban részesülő szövetségesek előretörését nem sikerült megállítaniuk. (A szövetségesek napok alatt húztak fel teljes úthálózatokat és kikötőket csapataik eredményesebb pótlása érdekében, míg a németeknek katonájuk és üzemanyaguk is alig volt.)

Szövetséges oldal

Tengelyhatalmi oldal

Először a nyílt bétá során a harcoló járművek megegyeznek a zárt bétás felállással (lehet még frissül), ez pedig még egy újítást is hoz, most már premium járművek csatába vitelére is lehetőség lesz. Persze nem ezek lesznek a legerősebbek, de a Pz.II DAK az ellenséges könnyű és közepes harckocsik számára oldalról komoly veszély tud jelenteni, egy dombot kihasználva, pedig légvédelmi célokra is alkalmas, kiegészítve a német gepárdokat.

A németek továbbra is rendelkeznek majd kamikaze akciókra tökéletes repülőkkel, ami a WW jelenlegi folyása szerint komoly ütőkártya a kezükben.