Háttér

A Marder-család 6. rész.

Kedves játékostársak!

Szerencsé(m)re a Marderekből nem készült több fő variáns, így eljutottunk a befejező részhez.

Marder IIIM

1943 elejétől a BMM az Alkettel szorosan együttműködve arra törekedett, hogy leegyszerűsítse és meggyorsítsa a Pz 38(t)-re tervezett önjáró lövegek gyártását és mindezt a harctéri tapasztalatok figyelembe vételével tegye. Ez természetesen a Marder III-t is érintette, annál is inkább, mert még messze voltak a ’43 második felére tervezett 100-150 db/hónapos gyártási ütemtől.

A 38(t) testen ezúttal komoly változtatásokat eszközöltek. Fokozatosan egyre több hegesztett és egyre kevesebb szegecselt illesztést használtak. A jármű elejének felső része teljesen megváltozott, a korábbi lépcsőzetes elrendezést felváltotta egy erősen döntött síklemez. Ebből a jobb oldalon kissé kiemelkedett a vezetőtér öntött fedőlemeze a kettős nyílásfedéllel és a nézőkével. Elhagyták az első visszafutó görgőket. A test hátulját kicsit megnyújtották, erre azért volt szükség, hogy a tüzelőállást a jármű hátulján alakíthassák ki. Ennek alakja szemből hasonló volt a 138-éhoz, de az oldalfala egész a teknő végéig ért és kapott egy lehajtható hátfalat is a Marder I-hez hasonlóan a személyzet csak felülről volt védtelen. Mivel a tüzelőállást hátulra tervezték, így a kezelők állva is kiszolgálhatták a löveget, nem kellett görnyedniük. Továbbá így a löveg csöve nem lógott annyira túl a jármű elején. Ezek viszont maguk után vonták, hogy a motortér ne hátul, hanem középen helyezkedjen el a löveg alatt ezzel is elválasztva a vezetőt a többi kezelőtől. A jármű fegyverzetét egy PaK 40/3-as alkotta 27 darab lőszerrel, illetve egy MG 34 vagy MG 42 géppuska, amit a ponyva tartókeretéhez lehetett rögzíteni, utóbbi javadalmazása 1500 lőszer volt. A löveg menet közbeni rögzítését egy külső és egy belső lövegrögzítővel oldották meg. A korábbi Marder III-akkal ellentétben a löveget itt már 3 fő szolgálta ki(parancsnok,irányzó,töltő) és a töltő feladata volt a rádió kezelése is. A parancsnok saját interkom-rendszerrel irányította a vezetőt.

1ed1dca6afa2970e171403e38f67a6cb

Szép kép a Marder III M hátulsó részéről(pinterest.com).

A keresztségben először a Panzerjäger 38(t) mit PaK 40/3 ausf M nevet kapta, Marder III-nak hivatalosan 1944 márciusától nevezték. A megjelölése Sd.kfz. 138 M volt, a BMM-nél először Siegmar M(“M” a középen lévő motor miatt) később Schweinfurt lett. A típus a Pz 38(t) K és M sorozataira épült (ezeket még 1942-ben rendelték meg) vagyis új építésű páncélvadászok voltak és az eredetileg tervezett 1295 darabból különféle késedelmek miatt csak 568-t szállítottak le 1944 júliusáig, amikor is abbahagyták a gyártást a Jagdpanzer 38(t) javára. A ’44-es példányokon szinte már nem is használtak szegecskötést, a vezetőt védő öntvény fedőlemezt pedig lecserélték egy vastagabb, hegesztett lapokból állóra, a vonóhorgokat pedig magából a teknő anyagából alakították ki, és nem utólag lettek rögzítve. A jármű vonalvezetése és belső elrendezése is hasonlított a Marder I-hez.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Az Sd.kfz. 138 M-hez készült néhány variáns. Legérdekesek talán a gázhajtással rendelkező megoldás, amit kiképzésre használtak és a lőszerszállító mondható. A típust Olaszországban és a keleti fronton használták először és ez is végigkísérte a haderőt Németország elestéig. A független páncélvadász-osztályoknál a Jgpz 38(t) váltotta, ezután a gyalogság páncéltörő egységeihez került. A Marder III H-hoz hasonlóan a háború után a csehszlovák haderőben is szolgált, mint kiképző és tartalékjármű a megmaradt Mardereket 1950-ben vonták ki végleg. Az egyik restaurált páncélvadász felbukkant a “Ryan közlegény megmentése” című filmben is.

Típusnév: Sd.kfz. 138M; Marder III M
Hosszúság: 5,05 m
Szélesség: 2,15 m
Magasság: 2,35 m
Tömeg: 10,15 t
Személyzet: 4 fő
Fegyverzet; lőszerkészlet: 7,5 cm PaK 40/3-27 db; MG 34 vagy MG 42 7,92 mm-es géppuska-1500 db
Irányzás korlátai(vízszintes; függőleges): 21 fok jobbra és balra is; -5-től +13 fokig
Páncélzat(a vízszintestől) :
Test elöl: 50 mm/75 °
Test oldalt: 15 mm/90°
Test hátul: 10 mm/25°
Felépítmény elöl: 11 mm / 59°
Felépítmény oldalt: 11 mm / 78°
Felépítmény hátul: 11 mm
Motor típusa, teljesítménye: Praga AC NHP-S/II, 160 lóerő
Üzemanyag kapacitás: 218 liter
Országúti sebesség, hatótávolság: 47 km/h,190 km

Mindhárom Marder III-hoz hasonlóan készült egy-egy önjáró gyalogsági ágyú is a Pz 38(t) alvázán, Grille névvel, illetve egy felderítő(Sd.kfz.140/1) és egy légvédelmi (Flakpanzer 38 (t) ) harckocsi is. (Utóbbi kettő megtalálható a játékban.)

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Gyenge páncélzatuk és kezdetleges felépítésük ellenére a Marder-család tagjai hasznosnak bizonyultak úgy a fronton harcoló katonák, mind a gyártók számára. A velük szerzett tapasztalatokkal pedig kikövezték az utat a későbbi páncélvadászok számára.

______________________________________________________________________________________________

Források:
Dr. R.Hart és Dr.S. Hart – A második világháború német páncélosai
P.Chamberlain, H. Doyle – Enyclopedia of German Tanks of World War Two
Vladimír Francev, Charles Kliment – Marder III a Grille
Volker Andorfer, Martin Block, John Nelson- Marder III, Nuts&Bolts vol.15
wardrawings.be
the-blueprints.com
A Pz 38(t)-t eredetileg 1943 közepéig tervezték gyártani, tíz sorozatban.

Reklámok

Kategóriák:Háttér

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s