Érdekesség

Harminc éve szállt fel az első Griffmadár

Harminc évvel ezelőtt, 1988. december 9-én szállt fel először a JAS 39 Gripen. A negyedik generációs svéd vadászrepülőgép azóta nagy karriert futott be, többek között a Magyar Honvédség légiereje is ezt a típust használja.

1988-ban szállt fel először, majd nyolc évvel később állt hivatalosan is rendszerbe a Svéd Légierőnél a JAS 39 Gripen. Stockholmban a ’70-es évek végén született döntés arról, hogy le kell cserélni a J 35 Draken és JA 37 Viggen gépeket. Ugyan eleinte felmerült az amerikai F-16 és F/A-18 típusok rendszeresítése is, végül különböző műszaki paraméterek, illetve a katonai semlegesség miatt ezt a forgatókönyvet elvetették, és hazai szakemberekkel kezdték meg a tervezést és a fejlesztéseket. A Gripen („Griffmadár”) név pályázat útján született, a JAS előtoldat pedig a Jakt („vadász”), Attack („támadás”) és Spanning („felderítés”) szavakból származott.

Magyar JAS 39C Gripen / jetfly.hu

A Saab, az Ericsson, a Volvo és a Celsius Aerotech részvételével megalakult Industrigruppen JAS konzorcium a ’80-as évek első felében kezdte meg a konkrét munkálatokat a repülőgépen, az első Gripen pedig 1988. december 9-én emelkedett a levegőbe. A típus hazai népszerűségének ugyanakkor nem tett jót, hogy már a következő év februárjában lezuhant az egyik prototípus a számítógépes szoftver hibája miatt, és 1993-ban még egy hasonló eset történt ugyanebből az okból. (A Viggenek közül egyébként hét zuhant le a tesztidőszakban.) A JAS 39 Gripen végül 1996. június 9-én állt hivatalosan is szolgálatba a svéd légierőnél, ahol kétszáznégy vadászrepülőt rendeltek meg, köztük huszonnyolc kétüléses harci gépet.

A repülőgép hossza 14,1 méter, a kétüléses, hosszított változaté 14,8 méter, fesztávolsága 8,4 méter, magassága 4,5 méter. Maximális felszálló súlya 14 tonna. A Gripen a fegyverek széles skálájának hordozására alkalmas, hiszen a kezdetektől fogva rugalmasra, vagyis különböző fegyverek alkalmazására tervezték. A navigációs és repülésirányító rendszer által biztosított rugalmasság lehetővé teszi az új fegyverek könnyű tesztelhetőségét és alkalmazását. A NATO-szabvány szerinti fegyverek és érzékelők (rövid és közepes hatótávolságú levegő-levegő rakéták, lézerirányítású bombák; levegő-föld típusú, nem irányított bombák, levegő-föld típusú irányított rakéták, lézeres célmegjelölő tartály stb.) mellett a Gripen olyan fegyverek hordozására is képes, mint például a „levegő-tengerfelület” típusú RBS-15.

A svéd légierő az ötvenes években kezdte meg az adatátvitel használatát a Draken repülőgépek egyirányú adatátviteli rendszerével. A képesség növelés érdekében a Viggen vadászrepülőgépeken bevezették a fighter link rendszert. Ez lehetővé tette, hogy az azonos, vagy különböző harcrendben részt vevő repülőgépek információkat közölhessenek saját helyzetükről, céladatokat különböző célcsoportokról, a saját fegyverzet és az üzemanyag mennyiségéről, valamint szöveges üzeneteket küldjenek. Ezt a képességet továbbfejlesztették a Gripenen egy hazai harcászati információs adatátviteli rendszerrel (Tactical Information Data-Link System – TIDLS). A TIDLS rendszer valós idejű harcászati adatcserét tesz lehetővé az együttműködő egységek között. Az adatátvitel hatékonyabbá teszi a harcászati műveleteket, és eközben csökkenti az ellenséges fegyverzeti rendszerek általi fenyegetettséget: lehetővé teszi olyan harcászati módszerek alkalmazását is, mint például az ellenséges lokátor csöndben történő megközelítése.

Magyar JAS 39 Gripen géppár
A 44-es oldalszámú magyar kétüléses Gripen

Magyarország első körben tizennégy JAS-39 harci gépet rendelt a svéd gyártótól, amelyekkel az orosz MiG-29 Fulcrum vadászgépeket váltotta fel. Ezzel a harmadik olyan nemzet lettünk Svédország és Csehország után, amely negyedik generációs Gripen harci repülőgépet üzemeltet: hazánkba C és D verziójú vadászrepülőgépek érkeztek, színes kijelzős pilótafülkével, visszahúzható légi utántöltő csonkkal, illetve teljes NATO interoperábilis képességgel. A magyar Gripenek 2008 végén adták első készenléti szolgálatukat, majd 2010-ben váltották le teljesen a MiG-29-eseket. Nagyjából hazánkkal párhuzamosan a Dél-Afrikai Köztársaságban és Thaiföldön is megkezdték a Gripenek rendszerbe állítását.

Magyar Gripen utántöltés gyakorlása közben / pinterest.com

Forrás: honvedelem.hu

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s