Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves játékosok!

Az 1.79 forradalmi újítást hoz a bombázópilóták számára. Mostantól a torpedók és hagyományos bombák mellett, már irányított bombák felszerelésére is lehetőségünk lesz egyes tengerészeti célokra is használt bombázók esetében.
(És ki tudja, itt megállunk-e, ugyanis ez utat nyithat a rakétameghajtású irányított bombák, és irányított rakéták bevezetéséhez, csakúgy mint a mágneses-, vagy hangérzékelő robbanófejjel ellátott töltetekhez is.)

Első ilyen fegyverünk a Fritz-X irányított bomba, amely egyelőre egy német harcászati- és egy (fél)hadászati bombázón lesz elérhető. Nevezetesen ez a He 177 A-5 és a He 111 H-6.

Története

Az 1936 és 1939 között zajló spanyol polgárháború a németek számára, a Pz. harckocsiik fejlesztési szükséglete mellett, azt is egyértelművé tette, hogy hagyományos bombákkal a mozgékony csatahajókat és rombolókat támadni nem hatékony, míg a torpedók használatával kitesszük célpontul az azt hordozó repülőket a hajók légvédelmi tüzének.
A polgárháború tapasztalatai alapján felkérték, az addig is rádióirányítású légi eszközökkel foglalkozó, Max Kramert egy hajók ellen eredményesen használható, nagy távolságból irányítható, nagyobb csatahajók fedélzeti páncélját átütni képes levegőből rádióval irányítható bomba tervezésére.

A tervek gyorsan haladtak, mert a projecten már 1938 óta dolgozott Kramer, és kisebb tömegű (100-250 kg) bombákkal már nagyobb sikereket is elért. A rádióirányítás már ’39-re készen állt, és a még hamarabb elkészülés érdekében 1940-ben bevonták a Ruhrstahl céget is, akik pedig a vezetékes irányítású, levegőből indítható, légi célpont (X-4) és harckocsi elhárító (X-7) rakéták tervezésében ért el elvitathatatlan sikereket.

Fritz-X 

A alap egy PC-1400 nevű páncéltörő fejjel ellátott, hajók elleni bomba volt, melyet irányítható elipszis alakú farok- és (a test egyharmadánál) stabilizátorszárnyakkal látták el. Képes volt több mint 130 mm fedélzeti páncél átütésére, zuhanási sebessége pedig elérte a 1,235 km/h-t.
A bomba tömege így 1500 kg fölé nőtt, de megtartotta eredeti változata erényeit, így egy két találat, még a legnagyobb csatahajókat is ártalmatlanná tette, köszönhetően 320 kg, magas robbanóerejű, amatol töltetének.
A bomba kezelése elég bonyolult volt. Először is a bombázónak legalább 4000 m magasan kellett lennie (5500 volt az optimális), hogy a bombázótisztnek legyen ideje a bombát a célpontra irányítani. Emellett a ledobás után is a célon kellett tartania a pilótának a bombázót, hogy a tiszt folyamatosan közvetlenül rálásson a célpontra, ha az kitérni próbál, le tudja követni. Mivel az irányítás egy kis joystickkal történt, egy komolyabb légvédelmi találat esetén az irányítás nehézkessé vált, amit a gép egyenes haladása valószínűbbé tudott tenni.

Szolgálat

Az első komolyabb bevetése a Földközi-tengeren történt, ahol a németek tenger feletti harcra átépített Bf Gustavjai képesek voltak kíséretet/légifölényt nyújtani a bombázóknak, akik így az angol flottában komoly károkat voltak képesek okozni.
A szövetségeseknek ez a technológia idegen volt, így a pontos bombázásokat, csak szerencsének és a német precizitásnak tudták be, a Fritz-X-et pár találatot kapott, de el nem süllyedt nehézcirkáló és csatahajó illetve mostohatestvérei jelenléte leplezte le.
Hagyományosan nagyobb bombaterhet elbíró, közkedveltebb, tengerészeti célra is alkalmazható bombázókat látták el vele, mint a He 111 H-6, a Do 217 K széria, Ju 388, vagy a He 177, de szükség esetén kései Ju 87 változatokra vagy a Hs 129-re is felszerelhető volt. (Utóbbikra csak egy darab)
A normandiai partraszállásnál még ugyan használták, de a szövetségesek meglepően gyors reagálása és elhárítása miatt, az ideje elég hamar le is áldozott. Az 1386 elkészült darabból, csak alig több, mint 100 darabot vetettek be.

Csodafegyver elhárítva

A németek egyre csökkenő légifölénye háttérbe szorította a Fritz-X használatát, de koporsójába a szöget az (elfogott és [választékos módszerekkel] kifaggatott német tudósok/tisztek információi alapján finomra hangolt) amerikaiak rádiójel zavaró eszközei vitték be. Ezen eszközök blokkolták a bombák rádiójel vezérlését, így azok pályáján a hajók közelébe érve már nem lehetett korrigálni, emiatt pedig a Fritz találati aránya csak minimálisan haladta meg a hagyományos bombákét, átszoktatva a németeket a csodafegyver mostoha testvéreinek a használatára.

Mostohatestvérek

Ezen légi indítású fegyverek, bizonyos tervezőkben osztoznak a bemutatott bombával, egészcikkes bemutatójukra legkésőbb játékba integrálásuk során sor kerül.

Henschel Hs 293

Rádiójellel irányított, rakétameghajtású, hajóelhárító bomba. Tervezete ugyan úgy 1939-ben készült, célja pedig, hogy a célpont hajókat a bombázók az ellenséges légvédelem hatótávolságán kívülről is képesek legyenek elsüllyeszteni. BMW meghajtása 936 km/h-ra tudta vízszintben felgyorsítani, hatótávolsága pedig elérte a 12 km-t. Tömege csak 2/3-a (1000 kg) volt, robbanótöltete viszont nem sokkal maradt el a 300 kg-tól. A hátránya páncélátütésében rejlik, ezt utódja, a 294, orvosolta volna, viszont az ezen fegyvert is hatékonyan hatástalanító amerikai rádiójel zavaró berendezés a további fejlesztéseket és a Hs 293 használatát is durván degradálta.

Kevesebb leoldási feltétele miatt (minimális magasság csak 1300 m volt és nem kellett a célpont felett tartani a gépet), a legénység jobban szerette, viszont alacsony páncélátütési értéke keményebb csatahajók és nehézcirkálók ellen, értelmetlenné tette. (arra ott volt a Fritz) Több, mint 1000 darab készül, hordozó gépei megegyeznek a testvéréével.

Ruhrstahl Ru 344 X-4

Vezetékesen irányított, légelhárító rakéta. A Fritz-X irányító- és stabilizáló felületeit tervező Ruhrstahl cég fejlesztette, célja pedig az ellenséges bombázók azok védelmi fegyverének hatékony lőtávolságán kívülről való elhárítása. meghajtásáról egy BMW rakétamotor gondoskodott ami a rakétát 1150 km/h-ra gyorsította. Átmérője 22 cm, a 60 kg-os rakétában a robbanóanyag tömege 20 kg volt.

Hangérzékelős gyújtószerkezetének tervezésében elvitathatatlan érdemei vannak Pulváry Károly gépész- és hangmérnök úrnak. A hangérzékelő bekapcsolási távolsága és a rakéta hatékony hatótávolsága miatt optimálisan egy 1.5 – 4 km távolságban lévő ellenséges gép felé volt érdemes kilőni. Változatos gépekre szerelhették fel, a teljesség igénye nélkül: Ju 88, Me 410, Fw 190 (D), Bf 109 (G-H),  Ta 152, Do 335, Ta 183, Me 262, He 162.

Ruhrstahl Ru X-7

Vezetékesen irányított, harckocsielhárító rakéta. A X-4-ből fejlesztették, habár méretein és tömegén is csökkentettek, illetve a hangérzékelős robbanófejet találatira cserélték. A rakéta átmérője így 15 cm-re csökkent, 9 kg-os tömegével 2.5 kg robbanóanyagot hordozott, sebessége: 880 km/h, átütése pedig: 220 mm.

Játékban

A Fritz-X új színt visz a légi csatákba és a bombázás élményébe. Viszonylag kevés robbanótöltete bombázási pontok és repterek ellen kevésbé hatékonnyá teszi, viszont lehetőséget nyújt a hajók eredményesebb és élvezetesebb elpusztítására.
Sokak kérdése: “harckocsi RB-ben veszélyes lesz?” Ez egy hajóelhárító bomba, a robbanás tehát főleg lefele irányul (persze a WT-ben ez nem biztos, hogy le van programozva) így elviekben csak telitalálat esetén biztos a ‘kill’. Ezen bomba kitéríthetősége minimális, és nagyobb célpontok ellen tervezték, emellett csak nagy magasságból lehet hatékonyan irányítani, ahonnan viszont a játék a tankokat nem rajzolja ki, így a célkeresés is nehézkes. Repülő csatában a hajókra hatalmas veszélyt tud jelenteni (illetve majd ha egyszer valamikor jönnek a játékosoknak is a hajók), de más célra vannak sokkal hatékonyabb, és nagyobb kockázatot jelentő fegyverek is.

Kövesd a híreket nálunk, hogy többet tudj meg a War Thunder következő nagy frissítésével kapcsolatos legújabb fejleményekről!

Összes magyar War Thunder cikk az 1.79-es frissítésről!

A WT Info-n, a War Thunder magyar rajongói oldalán a frissítésekről, járművekről összetett és lehetőség szerint a játék minden szegmensére (pl: WT WiKi) vonatkozó (és sokszor azon túl is) cikkeket megtalálsz!

Forrás: War Thunder
ISBN : 02306891, 0853680531, 963831414, 9781846033674; USAF és Pima légügyi múzeum